eur:
408.51
usd:
375.26
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre

4-es metró: ők az eddigi gyanúsítottak

Akiket eddig gyanúsítottként hallgattak ki a 4-es metró beruházásának ügyében indított nyomozások során, egyikük sem közszereplő - mondta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az ATV Egyenes beszéd című műsorában csütörtök este.

Hogy a nyomozások adatai alapján még ki és miben lesz gyanúsított, azt idő előtti kérdésnek nevezte a szóvivő.

Fazekas Géza kiemelte: összetett és bonyolult ügysorozatról van szó, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséből is látszik, hogy szerződésfolyamatról van szó.

Az OLAF nem nyomozó szerv, hanem közigazgatási hatóság, amely a közigazgatás eszközeivel végez ellenőrzéseket. Ha arra jutnak, hogy felmerülhet bűncselekmény gyanúja, akkor az adott ország ügyészségéhez fordulnak. Ha a gyanú megfogalmazódik, akkor nyomozást indít a hatóság, a megalapozott gyanú pedig egy következő szint - fejtette ki.

Az ügyészségi szóvivő kiemelte, hogy a 4-es metróhoz kapcsolódóan már két nyomozás van folyamatban. Az egyik, január 23-án - hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt - indult, míg a másik, korábban kezdődött nyomozásban tavaly októberben, már az OLAF-jelentés előtt eredményt ért el az ügyészség: két embert gyanúsítottként hallgattak ki, egyet köröznek.

A 4-es metró beruházásához köthető nyomozások jelenleg is intenzíven haladnak - tette hozzá.

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János - mint a kormánynak az európai uniós ügyek koordinációjáért és az európai uniós források felhasználásáért felelős tagja - január 19-én tett feljelentést, miután az OLAF megállapította: a 4-es metró beruházása ügyében többszörösen felmerül az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének és más bűncselekményeknek a gyanúja. Az OLAF szerint felmerül a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendje megsértésének, valamint a köz- és magánokirat-hamisításnak a gyanúja.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd az Alstom szerződéseire vonatkozó eljárást elkülönítette. A feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást pedig áttette a Fővárosi Főügyészségre, amely a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg a 4-es metró beruházásával kapcsolatos szerződések nyomozásával - ennek a határideje március 23., de meghosszabbítható.

A kormány múlt pénteken nyilvánosságra hozta az OLAF 4-es metró beruházásával kapcsolatos több mint százoldalas jelentését.

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta: a 4-es metró beruházásához kapcsolódó Alstom-ügy egyik terheltje külföldre szökött, és az érintettet Gulyás Lászlóként, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjeként azonosította. A napilap ezt a Polt Péter által Szabó Tímea (Párbeszéd) országgyűlési képviselő kérdésére adott válasz alapján írta, jelezve, hogy a legfőbb ügyész "név nélkül említette meg Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester egykori bizalmasát".

A Fővárosi Törvényszék közleményében viszont azt írta: nem bocsátott ki Gulyás László ellen a Budai Központi Kerületi Bíróság sem nemzetközi, sem európai elfogatóparancsot az Alstom-ügyben, és ilyen indítvány nem is érkezett a bírósághoz.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×