eur:
411.25
usd:
393.18
bux:
79656.96
2024. november 22. péntek Cecília
Van olyan orvosi várólista, amelynél az a jó, ha sokan vannak

Van olyan orvosi várólista, amelynél az a jó, ha sokan vannak

47 beteg vár jelenleg szívátültetésre Magyarországon, de legalább kétszer ennyire lenne szükség ahhoz, hogy minden donorszervvel segíteni tudjanak valakin - derül ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet az első magyarországi szívátültetés 25. évfordulója alkalmából rendeztek.

1992. január 3-án zajlott le az első szívátültetés Magyarországon. Az első magyar új szíves, Schwartz Sándor most is nehezen találta a szavakat, amikor kiállt az újságírók elé: "Hál' istennek negyedszázada itt kaptam új szívet, új lehetőséget az életre."

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója történelmi napnak nevezte a 25 évvel ezelőtti műtétet. Azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez a hazai szívtranszplantációk kilencven százaléka. Merkely Béla azt is bemutatta, hogy milyen körülmények között folynak a műtétek: "Ma ez a legdrágább műtő Magyarországon, és nincs olyan szív- és érműtét, amit ne lehetne itt elvégezni."

Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt év nagy változást hozott a szívtranszplantációs munkában, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz, és az elmúlt öt évben több átültetést végeztek el a klinikán, mint az azt megelőző húsz évben. Csak tavaly 51 ilyen beavatkozás volt. 

"Szeretnénk egy tízágyas transzplantációs osztályt létrehozni, amelynek a feladata a várólistára helyezés gyorsítása, az intenzív osztályról kikerülő betegek további kezelése" - mondta Merkely Béla a klinika egymilliárdos fejlesztési terveiről.

Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója arról beszélt, hogy 652 új beteg került fel tavaly a transzplantációs várólistára. 

"Egyrészt több donor van Magyarországon az elmúlt három évben, másrészt az egy donorból átlagosan eltávolított szervek száma is jelentősen emelkedik" - mondta az igazgató.

Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke azt mondta, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. "2016-ban 51 szívátültetés volt, és az átlagos várólista ideje nem egészen négy hónap. Volt aki két napot, de volt, aki két és fél évet várt."

Jelenleg 47 beteg van a várólistán, de legalább száznak kellene lennie egy akkora méretű országban, mint hazánk, ahhoz, hogy biztosan találjanak egy olyan várakozó beteget az adott donorszervhez.

"A szívtranszplantációs az a várólista, amelynél az a jó, ha sokan vannak.

Ha felajánlanak ugyanis egy szervet, akkor várakozók közül kell megtalálni azt, aki vércsoportban, korban, testalkatban megfelel" - mondta Szabolcs Zoltán.

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szólt arról, hogy a kormány 150 milliárd forintot szán az orvosképzés fejlesztési stratégiájára, Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár pedig azt mondta, hogy Magyarországon ma 300 ezren szenvednek szívelégtelenségben, és vannak, akiknek a szívátültetés az egyetlen reális esély az életben maradásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×