eur:
413.99
usd:
396.46
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória

Dőlt a pénz a viszkis rablóhoz - lapszemle

A Világgazdaság a tavalyi, 6,2 milliárd forintos állami filmtámogatásokról közöl cikket.

A Magyar Idők arról ír, főként a középosztály erősödik a fizetésemelések révén. A béremelések a munkavállalók jelentős részét érintik, ugyanis 1,250 millió emberre van hatással, hogy január elsején nagymértékben emelkedett a minimálbér, illetve a szakmunkások garantált bérminimuma – véli Simon Attila. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára szerint elképzelhetetlen, hogy az erőteljes bérnövekedést csak a járulékcsökkentések vagy adókedvezmények fedezzék.

A Magyar Nemzet cikke szerint több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra utódot, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya. A KSH adataiból az is kiderül, minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál korábban vállal gyermeket.

A Világgazdaság a tavalyi, 6,2 milliárd forintos állami filmtámogatásokról közöl cikket. Azt írja, a Nemzeti Filmalaptól a legtöbb pénzt Antal Nimródnak a viszkis rablóról készülő filmje kapta, összesen 1 milliárd 225 millió forintot. Szintén egymilliárdnál nagyobb összeg jutott Csupó Gábor zenés filmjére, a Pappa Piára, a harmadik a támogatási listán Mundruczó Kornél rendezése, a Felesleges ember című alkotás, ami 700 millió forintban részesült. Összesen 121 pályázatot támogatott a filmalap.

A Magyar Idők arról ír, már a BRFK keresi Sápi Attilát, akit tavaly január 5-e óta senki sem látott. Az MSZP-s önkormányzati képviselő 100 millió forintos köztartozással hagyta itt egyik cégét, amiben egy volt rendőr a fantomtárs. Sápi egy szerb tulajdonú cég alkalmazottja is volt. Ha január 21-ig nem kerül elő az önkormányzati képviselő, időközi választást kell tartani Zuglóban.

A Magyar Nemzet arról ír, a Levegő Munkacsoport javaslata szerint a rendőrség közreműködésével lehetne hatásosan fellépni az illegális hulladékégetés ellen. Vidéken ugyanis – de még a nagyvárosok peremkerületeiben is – teljesen bevett szokás, hogy a lakosság háztartási hulladékkal, PET-palackokkal, festett ajtó- vagy ablakkerettel, esetleg pozdorja bútorokkal is fűt. A szálló por mennyiségének háromnegyedéért a rossz minőségű szilárd tüzelő a felelős, így a hulladékkal való fűtés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg Magyarországon több településen is veszélyes a levegő minősége.

A portfolio arról ír, a CSOK keretében nyújtott bőkezű állami támogatások egyre több vásárlót terelnek az új építésű lakások felé. Ezekből azonban egyelőre még mindig nagyon kevés van a piacon, és hiába indították el új projektek tucatjait a fejlesztők, számos fővárosi kerületben továbbra is szinte lehetetlen új építésű lakáshoz jutni.

A Magyar Idők az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével közöl interjút. Koji László azt mondta, a piac részleges tisztulása elkezdődött, ehhez nagyban hozzájárul a családi otthonteremtési kedvezmény, az ötszázalékos forgalmi adó vagy az áfa-visszaigénylés . Az ÉVOSZ elnöke szerint az építőipar legfőbb gondja a nem megfelelő hatékonyság, hiszen Magyarországon egy jó szakmunkás tizenkét órában nem teljesít annyit, mint osztrák kollégája nyolc óra alatt.

A napi.hu cikke szerint januártól bélszín helyett hal kerül a KSH inflációs kosárába, helyet cserélnek a Suzukik és nagyobb tévét figyelnek az árösszeírók. A változtatást a fogyasztói szokások átalakulása tette szükségessé.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 23. 05:00
×
×
×
×