Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági minisztérium államtitkára vitaindítójában úgy látta, hogy a kormány jelentős eredményeket ért el az elmúlt években, ám ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az unió fejlettebb államaihoz, még sok a tennivaló.

„Bátran állíthatom, hogy a hazai sajtóban megjelenő hírek eltúlozzák az országban kialakult, átmeneti, munkaerőhiánynak is mondott jelenséget. Be kell látnunk, hogy ahol magas a foglalkoztatottság – és nálunk az – és alacsony a munkanélküliség – és ez is igaz –, ott előbb utóbb korlátokba ütközik a gazdaság extenzív növekedése” - fogalmazott Cseresnyés Péter.

Az államtitkár aláhúzta, hogy a magyar bérek 2010 óta lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek, mint a nemzetközi vándorlás szempontjából a magyarok számára fontos három célország, Ausztria, Németország és Nagy-Britannia bérei, majd az államtitkár a minimálbér jövő évi 15 százalékos emelésének jelentőségét hangsúlyozta.

Czomba Sándor, a Fidesz vezérszónokaként rámutatott, hogy míg 2010-ben még az alacsony foglalkoztatottság, mára a munkaerőhiány vált problémává.

„Ha azt tűzzük ki célul, hogy a magyar bérek a nyugat-európai bérekkel versenyképesek legyenek, és akkor fognak hazajönni a most külföldön dolgozó magyarok, akkor bizony azt kell lássuk – ha reálisan gondolkodunk –, hogy ez nem hogy a következő 1-2 évben, hanem a következő esetleg 1-2 évtizedben sem biztos, hogy megvalósul” - mondta Czomba Sándor.

Varga László, a szocialisták részéről azonban úgy látta, hogy a kormány 6 év lemaradását próbálja a héten bejelentett bérfelzárkóztatási programmal kapkodva pótolni, miután több ezren hagyták el az országot.

„A magyar gazdaság növekedési kilátásait veszélyezteti ez a szakképzett munkaerőhiány. Komoly összeomlás fenyeget, ha nem fizeti meg Magyarország a munkavállalókat. Nyilván ezen változtatni kell, a fizetésemelést javasoljuk évek óta mi is, Önök azonban úgy ítéljük meg, hogy egy kényszer hatására értek ide” - véli Varga László.

A jobbikos Volner János maga is úgy vélte, hogy az Orbán-kormány az olcsó és kiszolgáltatott munkaerőre alapozta Magyarország versenyképességét, majd a munkavállalók adóinak csökkentését sürgette.

„Orbán Viktornak meggyőződésünk szerint úgy kellene a különböző nemzetközi nagyvállalatokkal megkötnie a stratégiai szövetségeit, hogy ezekben az esetekben előírja a vállalatok részére a bérfelzárkózást” - javasolta Volner János.

Szél Bernadett, a vitát kezdeményező LMP vezérszónoka szintén a kormányt tartotta a bérválság felelősének, amely az olcsó munkaerővel próbálta versenyképessé tenni az országot.

„Egy olyan országot hoztak létre, és ez a számvetés ideje kellene, hogy legyen a Fidesz kormányzat számára, amikor majdnem a fél ország létminimum alatti jövedelemből él. Azt is látjuk, hogy a közmunkabér a szegénységi küszöb alatt van és több száz ezer ember van közmunkán ebben az országban, a magyar dolgozók több mint kétharmada még az átlagbért sem keresi meg” - fogalmazott az LMP vezérszónoka.

Szél Bernadett szerint elsőként a többkulcsos személyi-jövedelemadó visszavezetésére volna szükség a problémák orvoslásához.