eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A romák méltóságáért, egyenlő esélyeiért tartották felvonulást Budapesten

A romák méltóságáért, egyenlő esélyeiért tartották felvonulást Budapesten szombat délután. A rendezvényen felszólalók a romák összefogásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy egyenlő esélyeket szeretnének a romáknak az oktatásban és a munkaerőpiacon.

Setét Jenő, az Ide Tartozunk! roma közösségi hálózat aktivistája, a negyedik alkalommal megtartott Roma büszkeség napja nevű esemény főszervezője hangsúlyozta: "a cigányok élete is számít", és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie.

Úgy fogalmazott: két ajtót kell "betaszítaniuk", amelyeket "szorosan zárnak be a másik oldalról", az oktatás és a munkaerőpiac ajtaját. Kiemelte a minőségi oktatás fontosságát, és azt, hogy ahhoz a romák is hozzáférhessenek. Szólt arról is, hogy amikor Miskolcról és Székesfehérvárról "tömegesen űzik el" a cigány embereket, ők nem maradhatnak szótlanok.

Marian Mandache romániai roma aktivista hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a romák az egyik leggyűlöltebb csoport Európában, és beskatulyázzák őket bűnözőknek, erőszakos, lusta embereknek. Azt mondta: bár nehezebben jutnak munkához, mint mások, a romák többsége dolgozik és kemény fizikai munkát végez.

Bírálta a médiát, amely szerinte egész Európában negatív képet közvetít a romákról, az előítéleteket terjeszti. Példaként azt hozta fel, hogy ha egy nem roma bűncselekményt követ el, "nem fontos" a származása, egy roma esetében ez számít.

Pósfai Zsuzsanna, A Város Mindenkié csoport aktivistája azt mondta, lakhatási válság van az országban, ami a romákat különösen sújtja; szavai szerint sokszor a hátrányos megkülönböztetés miatt nem jutnak lakáshoz, albérlethez.

A rendezvény kezdetén a Corvin közben emlékeztek az 1956-os forradalom roma hőseire Szabó Ilona emléktáblájánál, akit 1956. október 28-án, tizenhét évesen lőttek agyon a Práter utcánál. A szervezők az 1956-os forradalom roma hőseit ábrázoló pólókat és cigány zászlókat osztogattak.

A menet a Corvin közből indult, a résztvevők az Üllői úton, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton vonultak a Blaha Lujza térre. A menetben többen azt skandálták: "Ide tartozunk!", "Oktatást, ne koplalást!", "Méltóságot mindenkinek!", "A szegregáció senkinek se jó" és "Iskolát, munkát, biztonságot!". A tömegben látni lehetett a Magyarországi Cigány Szervezetek Fórumának (MCF) tábláit, olyan feliratokat, mint "Roma are equal", "Míg én rólad mindent, te rólam semmit nem tudsz", valamint a Romaversitas, A Város Mindenkié és a Szociális Csomagküldő Mozgalom (SzoCsoMa) molinóját is. A vonuláson részt vett több ellenzéki politikus is. Amikor a menet eleje a Kálvin térhez ért, a vége a Szentkirályi utcánál tartott. A szervezők közlése szerint a tömeg a szakadó eső ellenére is megtöltötte a Blaha Lujza teret.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×