Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Kövér: nagyobb szerep kell a nemzeti parlamenteknek

Az eddigi keretekhez képest nagyobb szerepet kell kapniuk az európai uniós döntéshozatalban a nemzeti parlamenteknek, mivel csak rajtuk keresztül lehet számon kérni az európai intézmények tagjait, vezetőit - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Pozsonyban, az uniós tagállamok parlamenti elnökeinek találkozóján a magyar közmédiának nyilatkozva.

A júliusban kezdődött szlovák uniós elnökség keretében tartott informális találkozón a nemzeti parlamentek jelenlegi szerepe mellett olyan témák is terítékre kerültek, mint az EU egységét veszélyeztető tényezők, ezen belül az uniót érintő bizalmi válság.

Kövér László a találkozón elhangzottakat felidézve rámutatott: több olyan javaslat is volt, amelyek a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepének erősítését célozzák. Kifejtette: francia részről elhangzott az a javaslat, miszerint az úgynevezett zöldlapos eljárás bevezetése révén a nemzeti parlamentek kapjanak lehetőséget jogalkotás kezdeményezésére, valamint az is, hogy bővítsék ki azt az időtartamot, amely a nemzeti parlamenteknek rendelkezésére áll annak vizsgálatára, hogy egy adott uniós jogalkotási kezdeményezés sérti-e a tagállami kompetenciákat.

"Ebben azért nem voltunk eddig sikeresek, nemzeti parlamentek, mert nagyon szűk, 8 hetes határidő áll rendelkezésre, hogy megvizsgáljunk egy adott esetben nagyon bonyolult európai jogalkotást" - világított rá Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke az uniót érintő bizalmi válság témája és annak kiváltó okai kapcsán rámutatott: érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós intézmények betartják-e a saját maguk által hozott kötelező szabályokat, illetve betartják-e azokat a döntéseket, amelyeket számukra írnak elő mások. Kövér László kiemelte: az uniós intézményekkel szembeni bizalmi válság egyik oka az is, hogy míg a nemzeti parlamentek képviselői közvetlenül számon kérhetőek, ez az uniós intézmények vezetőiről nem mondható el, amit egyebek mellett a nemzeti parlamentek szerepének erősítésével lehetne orvosolni.

Hasonlóképpen vélekedett a kétnapos informális találkozóról az azt lezáró sajtótájékoztatón Andrej Danko szlovák parlamenti elnök. Elmondta: a találkozó olyan projektnek alakult, amely hozzásegíthet az EU problémáinak megoldásához, s fő üzenete az, hogy az unió reformálásához, modernizálásához a nemzeti parlamentek is szeretnének hozzájárulni.

A szlovák házelnök hozzátette: a találkozón sikerült megnevezni a fájó témákat, de azokról is szót ejtettek, amelyekben a résztvevők egységes állásponton vannak.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×