Az október 3-4. között készült, úgynevezett "post election" felmérésben hozzáteszik, a megkérdezettek 29 százaléka elégedetlen, míg 15 százalékuk megosztott a kvótareferendum eredménye kapcsán.

A válaszadók nagy többsége, 71 százaléka szerint a referendum után az Európai Uniónak figyelembe kell vennie a magyar választók akaratát a kötelező kvótákkal kapcsolatban, míg 23 százalékuk szerint ezt nem kell megtennie. Azok körében, akik elmentek szavazni, 81 százalék gondolja úgy, hogy Brüsszelnek oda kell figyelnie a magyarok véleményére, 12 százalék szerint nem kell.

A referendum után a magyar választók 68 százaléka azt várja a kormánytól, hogy törvényben vagy az alkotmányban rögzítse a népszavazás során megfogalmazott választói akaratot, ezzel szemben 17 százalék szerint a kormánynak nem kell tennie semmit és 7 százalék szerint tudomásul kell vennie Brüsszel döntését és el kell fogadnia a kötelező kvótát - írták.

Az eredmény törvényben, konkrétan alkotmányban rögzítését a Fidesz-szavazók 92 százaléka, a Jobbik választóinak 93 százaléka támogatja. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Lehet Más a Politika (LMP) és az Együtt szavazóinak többsége nem támogatja az eredmények törvényi kodifikációját (10-15 százaléka viszont támogatja). A centrum- és bizonytalan szavazók körében többségben vannak a támogatók (60 százalék, illetve 56 százalék).

A kötelező kvóták elfogadását a baloldali szavazók támogatják, a legtöbben az Együtt (40 százalék), az LMP (24 százalék) és a DK (15 százalék) körében, de ők minden párt szavazótáborában kisebbségben vannak.

A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a részvétel alakulását meghatározó mértékben befolyásolhatta a baloldali pártok és közszereplők által meghirdetett bojkott. A távolmaradás gondolata szinte kizárólag a magukat baloldalinak vallók, baloldali pártokra szavazók, azaz a kormánykritikus választók körében szerzett népszerűséget - tették hozzá.

A bojkottot mint szavazói magatartást a megkérdezettek többsége - 79 százaléka - elutasítja, a teljes népesség körében 14 százalék támogatja.

A felmérés eredményei szerint elsősorban magukat baloldalinak valló szavazók adtak le érvénytelen szavazatot: a választáson megjelent baloldaliak 10 százaléka igennel szavazott, 25 százaléka érvénytelenül, a fennmaradó 60 százalék pedig nemmel.

A magukat jobboldalinak vallók körében szinte kizárólagos volt a nemmel szavazók aránya, és ugyanez mondható el a középen álló (magukat se bal-, se jobboldaliként nem azonosító) választókról, ezek 77 százaléka voksolt nemmel - áll a kutatásban.