eur:
411.14
usd:
392.43
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Orbán: nincs jele, hogy a történtek összefüggnének a migránsválsággal

Semmilyen jel nem mutat arra, hogy bármilyen összefüggés lenne a migránsválság és a szombati Teréz körúti robbantás között - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának kedden adott interjúban.

"Ha kizárni talán nem is lehet, de ebben a pillanatban semmi erre utaló jel nincs, ami azért mégis megnyugtató" - fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette, akármi is volt a motiváció, mindenképpen gyalázatos tettről van szó.

Úgy tűnik, valóban célzottan a rendőröket támadták meg - mondta Orbán Viktor.

Közölte továbbá, hogy utasította Pintér Sándor belügyminisztert: bármi áron, de fogják el, "vadásszák le" az elkövetőt, és szedjék ki belőle, mit és miért cselekedett.

Ha a kormány enged Brüsszelnek, amely ellenőrizetlen migrációt akar rákényszeríteni a magyarokra, meg fog változni az ország - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden az M1 aktuális csatornának adott interjúban.

"Nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk azt a jogot, hogy kizárólag mi, magyarok mondhassuk meg, kikkel akarunk Magyarországon együtt élni és kikkel nem" - jelentette ki a kormányfő.

Szavai szerint a baj most nem annyira a migránsokkal, hanem sokkal inkább Brüsszellel van, amely "ide akar telepíteni hozzánk olyanokat, akikkel mi meg nem akarunk együtt élni".

"Szeretem a hazámat, és szeretném, ha olyan maradna, mint amilyen - minden esendőségével, hibájával és erényével egyetemben. (...) Mi csak a meg nem változás jogát védelmezzük. Mi, magyarok így szeretjük Magyarországot, ahogy van" - mondta a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy míg a baloldal ideológiainak tekinti ezt az ügyet, addig a kormány a mindennapi biztonságot veszélyeztető kérdésnek. "A baloldal elméleti kérdésekkel foglalkozik, mi pedig a konkrétumokkal" - fogalmazott, hozzátéve: szeretné, ha a magyarok sem ideológiai kérdésnek vennék a migránsokhoz való viszonyt, hanem "hétköznapi rögvalóságnak", amely összefügg a biztonsággal, a terrorfenyegetettséggel, az ország gazdasági helyzetével és kulturális identitásával.

A migránsokon úgy lehet segíteni, ha "a segítséget visszük oda, ahol ők élnek, és nem pedig a bajt engedjük be ide, Európába" - ismételte meg álláspontját Orbán Viktor, aki jelezte, hogy kormánya sok pénzt költ a bajba jutottak megsegítésére ott, ahol ők élnek. A beengedéssel semmit nem oldunk meg, mert "ha mindenkin úgy akarunk segíteni, hogy elismerjük a jobb élethez való alanyi jogát, és ezért beengedjük őket (...), akkor tönkretesszük vele Európát és benne Magyarországot" - jelentette ki.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország egy önvédelmi migrációs politikára rendezkedett be, Brüsszelben viszont "kettős mércével mérnek", mert miközben támadták Magyarországot a kerítésépítés miatt, addig a nemzetközi jogi kötelezettségeit nem teljesítő Görögországot sosem feddik meg, nem kényszerítik cselekvésre.

Szerinte nem állt volna elő és nem termelődne újra a probléma Európában, ha Görögország az általa aláírt nemzetközi szerződéseknek megfelelően megvédené déli határait. Erre azonban vagy nem képes, vagy nem akarja, így vált Magyarország az EU külső schengeni határává, vagyis "akaratunk ellenére váltunk mi egy védelmi vonallá", Európát is védve ezzel - mondta.

Megjegyezte, hogy a "bátrabb politikusok Németországban és Ausztriában" elmondják: amit a magyarok tesznek, az jó Németországnak és Ausztriának is.

A miniszterelnök mindezek miatt ismét sürgette: ha a görögök nem tudják vagy nem hajlandóak megvédeni déli határaikat, akkor Görögország északi határánál, Bulgáriánál és Macedóniánál ki kell építeni egy európai védelmi vonalat. Ha ez nem történik meg, akkor a védelmi vonal felcsúszik, és újra Magyarország válik frontállammá - figyelmeztetett.

Ám ezt a javaslatot "nem támogatják a kollégáim, mert azt gondolják, hogy ha majd baj lesz, akkor a magyarok ismét teljesítik a schengeni megállapodásban foglalt kötelezettségeiket, és saját magukkal együtt megvédik Ausztriát is és Németországot is" - mondta.

Az interjúban Orbán Viktor reagált Angela Merkel német kancellár azon kijelentésére is, hogy legszívesebben visszaforgatná az idő kerekét. A miniszterelnök azt mondta, vannak olyan politikai döntések, amelyeket ki lehet javítani - például egy rossz költségvetést vagy egy rossz szakpolitikai programot -, de vannak olyan hibák, amelyeket nem lehet. "Ilyenkor mondják azt Nyugaton, hogy szeretnék visszaforgatni az idő kerekét, ami egy remek ötlet, csak az a baj, hogy nem lehetséges" - kommentálta a kancellár szavait. Szerinte egy tanácsot lehet ilyenkor megfogadni: nem szabad ezeket a hibákat elkövetni, vagyis nem szabad megengedni olyan európai jogszabályok megszületését, amelyek alapján Brüsszel migránsokat telepítene be ide.

A kormányfő azt is mondta, hogy a nyugati titkosszolgák és belbiztonsági szakemberek kellő időben tájékoztatták a politikai döntéshozókat arról, milyen veszélyt, közbiztonságromlási kockázatot jelent, ha ellenőrizetlenül érkeznek Európába migránsok.

A magyar szakemberek által felfedett tények is bizonyítják, hogy a migránsok közé keveredve érkeztek - Magyarországon keresztül is - Nyugat-Európába azok, akik később ott súlyos terrorcselekményeket követtek el - mondta.

"Megmenthettük volna sok európai polgár életét, ha az első pillanattól kezdve az EU egyértelműen a határzár mellett érvel" - jelentette ki.

Szerinte egyébként ma nem is egy migránsválságról, hanem népvándorlásról van szó, ráadásul "ez még csak az előőrs", az igazi nagy nyomás majd akkor nehezedik Európára, amikor "Afrika belsejében is megmozdulnak" az ott várakozó milliós tömegek.

Az európai hadsereg ötletével kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette: a valódi menekülteket és a gazdasági bevándorlókat az EU területén kívül kell feltartóztatni, elhelyezni és "különválogatni", majd azoknak engedélyt adni, akiket készek Európában befogadni. Ezt az EU-n kívüli területet katonailag is képesnek kell lenni megvédeni. "Katonai erő nélkül egy ilyen EU-n kívüli nagy menekültvárost nem tudunk sem létrehozni, sem megvédeni" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×