Infostart.hu
eur:
368.39
usd:
335.35
bux:
143850.41
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A neten vásárolt pirulák fele nem stimmel

Évente több ezer, patikában és interneten kapható étrend-kiegészítőt, illetve gyógyhatású készítményt vizsgál meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Az ellenőrzések negyedében-felében a világhálón kapható szerek fennakadnak - mondta el Pálffyné Poór Rita főosztályvezető.

„Szúrópróbaszerűen végzünk próbavásárlásokat ilyen termékekkel. Néhány száz ilyen próbavásárlás történik egy hónapban, az ország teljes területén a közforgalmú patikákba. Ezeket a termékeket a laboratóriumunk bevizsgálja” - közölte az intézet főosztályvezetője.

„Vizsgáljuk a hatóanyag-tartalmat, a növényi vagy egyéb alkotórészeket, a készítmény tisztaságát, hogy közelebb kerüljünk ahhoz, hogy kiderüljön, valóban a feltüntetett összetételhez közelít-e a termék összetétele, vagy esetleg pontosan meg is egyezik vele” - mondta Pálffyné Poór Rita.

Hozzátette: természetesen ez lenne az elvárás.

Elmondta, hogy az internetes felületeken kínált termékek alapján látható, hogy vannak divatok, vannak olyan időszakok, amikor megugrik bizonyos termékeknek a fogyasztása.

Ott olyan előnyös tulajdonságokkal tüntetik fel a termékeket, ami lehet igaz, de bőven túl is mutathat azon, ami valójában igaz – tette hozzá.

Elmondta, hogy érzékelik az olyan hullámokat, amikor egy-egy étrend-kiegészítőt reklámoznak internetes felületeken, és ilyenkor célzottan ezt a termékkört ellenőrzik.

De természetesen azért a kollégák a gyanúsnak látszó készítményeket a stratégiailag fontosnak tartottakon kívül is leemelhetik a polcról – tette hozzá Pálffyné Poór Rita.

„Az interneten kínált étrend-kiegészítők vagy a vény nélkül kapható készítmények esetében mintegy negyedüknél-felüknél már felfedeztük, és a laborvizsgálatokkal igazolni tudtuk azt, hogy a dobozon feltüntetett információ és a készítményben található anyagok nem egyeznek” - ismertette az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főosztályvezetője.

Hozzátette, hogy a patikai forgalomba helyezett készítmények esetében ilyen nem történt.

Elmondta, hogy természetesen azt is vizsgálják, hogy a hirdetésekben állítottak megfelelnek-e egy-egy termékcsoport hatásainak.

„A termék úgynevezett kísérő iratait, a dobozát, a betegtájékoztatót – vagy étrend-kiegészítők esetén a dobozt, és egyéb, a beteg tájékoztatására alkalmas feliratát is – tartalmilag ellenőrizzük. Az ugyanis nem mutathat túl azon, amit a termék tud. Tehát semmi esetre sem mondhat egy vitaminkészítmény olyan túlzó állítást, hogy meggyógyítja például a rosszindulatú betegségeket, akár a rákot” - fogalmazott Pálffyné Poór Rita.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A kutatóhálózat stabilizálását és a tudományos teljesítmény erősítését tartja a legfontosabb feladatnak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új elnöke. Stipsicz András az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: rövid távú céljai között szerepel az új akadémiai struktúrába való zökkenőmentes beilleszkedés, a humántudományi kutatóközpontok visszaintegrálása, valamint a kutatóközösség stabilitásának megteremtése.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A magyar nagyvállalatok 40 százaléka már használ AI-t – a kisebb cégek jóval hátrébb járnak

A magyar nagyvállalatok 40 százaléka már használ AI-t – a kisebb cégek jóval hátrébb járnak

Magyarországon jelentős különbség van a mesterséges intelligencia használatában a vállalatok mérete szerint: míg a nagyvállalatok 40 százaléka alkalmazza a technológiát, a kisvállalatoknak mindössze 8,7 százaléka. Az OECD jelentésében szereplő 2025-ös adatok alapján ráadásul minden vállalatméretben elmaradunk az uniós átlagtól. A bevezetést a szakértelemhiány, a rendezetlen adatok és az informatikai rendszerek összekapcsolásának nehézségei is akadályozhatják. A használat elterjedtségéből pedig még nem derül ki, mennyit nyernek a cégek a technológiával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×