eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Zala megyében él a legtöbb öreg

Zala megyében az országos átlaghoz képest is kedvezőtlenebbek a népesedési mutatók, az elöregedés a leginkább jellemző, miközben 1980-tól mostanáig 60 ezerrel csökkent a megye lakosainak száma - vázolta a megyei tisztifőorvos csütörtökön a Zala Megyei Közgyűlés ülésén.

Paizs Teréz a zalai népesedési helyzetről készített tájékoztatót ismertetve beszélt arról, hogy a megyében az országos és az európai uniós átlagot is meghaladó elöregedés oka, hogy nő a születéskor várható élettartam, de csökken a fiatalok aránya az összlakossághoz képest, s ezzel együtt jelentős a halálozási arány a 65 évnél fiatalabbak között.

Zalában 1980-ban 317 ezren éltek, 2016-ra ez a szám 257 ezerre csökkent. Kevés gyermek születik a megyében - az élve születések aránya is alacsonyabb az ország átlagához viszonyítva -, de a házasságkötések száma is Zalában volt tavaly a legkevesebb az országban.

Egy 2014-ben Zalában született fiú várhatóan 72,8 évig él - tíz évvel tovább, mint néhány évtizeddel ezelőtt -, de ez az életkor még így is hét évvel elmarad az európai átlagtól, és hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a nők esetében is - részletezte a Zala megyei tisztifőorvos.

A közgyűlés által tárgyalt írásbeli tájékoztatóból az is kiderül: a 2004-ben készült területi népesség-előreszámítás szerint Békés és Nógrád mellett Zala megyében csökken leginkább a lakosságszám. Az öregedés egyik mércéjének számító öregedési index szerint - ami az idősebbek és a fiatalok számának hányadosa - Zala megye válhat öt év múlva a csúcstartóvá. Az 1,6-es átlag alapján 2021-re az idősek száma 60 százalékkal haladhatja meg a fiatalokét Zalában, s ezzel az országban a legidősebbek megyéjének számít majd.

A Zala Megyei Közgyűlés meghallgatta Sorok Norbertnek, a Zalaegerszegi Törvényszék elnökének tájékoztatóját a megyében működő bíróságok munkájáról. A beszámoló kiemelte, hogy jelentősen javult az ítélkezés megalapozottsága, csökkent a hosszú időn át húzódó ügyek aránya, továbbá a Szolgáltató bíróságért! és a Nyitott bíróság program keretében számos olyan lépést tettek, ami javította a bíróságok és az ügyfelek közötti kapcsolatot.

Jóváhagyta a zalai közgyűlés azt a horvát-magyar közös programra benyújtott projektet, amely a kerékpáros turizmus népszerűsítését, illetve a Vasfüggöny kerékpárút horvát-magyar szakaszának fejlesztését célozza, egy másik program pedig a határon átnyúló turisztikai desztináció létrehozását, valamint a térség turisztikai versenyképességének javítását szolgálja.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×