Az Ab honlapján olvasható az anonimizált indítvány. A testület soron kívül jár el, a jogszabály szerint az Ab-nek 30 napja van az indítvány elbírálására.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére az indítvány kapcsán annyit mondott: a népszavazást elrendelő parlamenti döntést bárki megtámadhatja az Ab-n, jelen esetben egy magánszemély volt az indítványozó. Az Ab a jogszabályoknak megfelelően értesítette az indítványról a köztársasági elnök hivatalát és Nemzeti Választási Bizottságot (NVB).

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást, amely ellen a jogszabály szerint 15 napig bárki az Ab-hez fordulhat. Ez a határidő május 25-én, szerdán jár le.

A népszavazását elrendelő parlamenti határozat elsősorban formai, eljárási okokból támadható az Ab-n. A testület ezúttal főként azt vizsgálhatja, hogy a parlamenti eljárás megfelelt-e az alkotmányos szabályoknak, illetve törvényes volt-e.

Az Ab honlapján olvasható indítvány a támadott parlamenti határozat közjogi érvénytelensége mellett érvelve többek között arra utal: a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, hiszen a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Továbbá az indítványozó kifogásolja azt is, hogy csak a parlament törvényalkotási bizottságában folyt a határozatról részletes vita, holott ezt az európai ügyek bizottságában is le kellett volna folytatni.

A népszavazás időpontját az államfő tűzi ki akkor, ha a parlamenti határozattal kapcsolatos jogorvoslat lezárult. Az államfőnek ezután 15 napon belül kell kitűznie a népszavazás napját, a kitűzésről szóló döntésétől számított 70. és 90. nap közötti időpontra.

Jelenleg a népszavazási kérdés megengedhetőségéről is folyamatban van alkotmánybírósági eljárás. A Kúria május 3-án utasította el azokat jogorvoslati kérelmeket, amelyek az NVB februári döntése ellen nyújtottak be. Az NVB és a Kúria a népszavazási kérdés tartalmi vizsgálata után egyaránt úgy ítélte meg: a kormány kezdeményezése megfelel az alkotmányos és törvényi előírásoknak. A Kúria döntése ellen eddig egy indítvány érkezett az Ab-hez: május 13-án Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, országgyűlési képviselő nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Fodor Gábor indítványában elsősorban arra hivatkozott, hogy a kormány népszavazásra feltett kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani.

Szakemberek szerint a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán az Ab-nek elsőként azt kell vizsgálnia: felmerülhet-e az adott indítványozót az adott ügyben érintő alapjogsérelem.

Az alkotmányjogi panasz elbírálásánál nincsenek olyan rövid, konkrét eljárási határidők, mint a parlamenti döntés ellen benyújtott indítványnál, az Ab azonban korábban azt közölte, lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt döntenek ebben az eljárásban is. A Kúria döntését ugyanakkor 60 napig, tehát július elejéig meg lehet megtámadni az Ab-n.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak.

Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg 2015. december elején az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.

Szintén 2015 utolsó napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve a magyar Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre Magyarország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.