„A jelzőrendszeres házigondozás hosszú évtizedes múltra tekint vissza most már Magyarországon is, de Nyugat-Európában különösen. A lényege az, hogy olyan műszaki eszközzel egészítjük ki a napi gondozást, aminek segítségével az idős, egyedül élő, rászoruló bármikor segítséget tud kérni, ha olyan bajba kerül, amit nem tud egyedül megoldani. Ez praktikusan egy nyomógomb, ami valamilyen kommunikációs platformon jelez egy rendszerben és az ügyeletes gondozó elmegy hozzá” - magyarázta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

Győri Dani Lajos kiemelte: „Magyarországon jelenleg húszezer gondozott van, a rendszer különböző önkormányzatok, illetve ma már a nagy szociális ellátórendszer részeként működik. Amikor elkezdődött ennek a munkának a megszervezése Magyarországon, abban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat úttörő szerepet vállalt, az első ellátásokat mi szerveztük meg Budapesten, utána évekig módszertani felelősként jegyeztük a magyarországi szervezést.”

Magyarországon támogatott formában elérhető ez a szolgáltatás, a helyi házisegítség-nyújtást biztosító szolgáltatónál (önkormányzatok vagy akár civil szolgáltatók) kell igényelni – mondta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

„Szerbiában sok mindenben nem különbözik a programtól, annyival vannak szerencsésebb helyzetben a szerbiaiak, hogy a gyerekbetegségeken mi már túlestünk, ott már az itthoni tapasztalatok birtokában fejlesztettünk. Szerbiában ilyen szolgáltatás még nem volt, mi vezetjük be. Modellkísérlet lesz, a nagybecskereki gondozási központban próbáljuk megszervezni a Magyarországon már hagyományos ellátást. Szerbiában egész másképp szerveződnek a szociális ellátások, de biztos, hogy közeledni fog a szervezés és a jogszabályi háttér is a magyarországihoz, illetve az unióshoz, hiszen Szerbia is az unióba készül” - mondta Győri Dani Lajos.