Infostart.hu
eur:
368.67
usd:
335.92
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő

TÁRKI: Csúcson az idegenellenesség Magyarországon

2016 januárjában korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség mértéke Magyarországon, és a nullához közelít az idegenbarátok aránya – derül ki a TÁRKI kutatásából.

A TÁRKI immár bő két évtizede rendszeresen méri a magyar lakosság idegenekkel kapcsolatos véleményét arra kérdezve rá, hogy a kérdezett szerint Magyarországon minden menedékkérőt be kell-e fogadnunk, vagy senkit, vagy éppen mérlegelni kellene azt, hogy kit fogadunk be. Az így mért idegenellenesség 2012 és 2015 közötti – a korábbi évekhez képest eleve magasabb – értéke 2016 januárjára tovább növekedett, miközben a mérlegelők aránya a valaha mért legalacsonyabb szintre esett vissza, valamint az idegenbarátok aránya a nullához közelített. (1. ábra) Összességében tehát a magyarok több mint fele nyíltan elutasít mindenkit, kevesebb, mint fele pedig mérlegelő állásponton van.

1. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya, 1992–2016 (%)

ábra

Forrás: Tárki Omnibusz 1992- 2016.

Ám ha a 2014. júliusi (a kormány migránsellenes kampánya és a tömeges átvándorlás első hulláma előtti) utolsó adatfelvételünkhöz viszonyítjuk a 2015-2016-ban végzett négy adatfelvétel eredményeit, akkor azt látjuk, hogy az idegenellenesség növekedése, a mérlegelők fogyása és az idegenbarátság eltűnése nem egyenletesen ment végbe. (2. ábra)

2. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya és az idegenellenesség trendje, 2014-2016 (%)

ábra

Forrás: Tárki Omnibusz 2014-2016.

2014-hez képest 2015 áprilisában csak az idegenellenesek aránya nőtt meg a mérlegelők rovására, azaz egyre többen vállalták fel nyíltan menekültellenes véleményüket. Az 2015. júliusi és októberi adatok szerint ezzel szemben nőtt a mérlegelők, s csökkent az idegenellenesek aránya, miközben fogyásnak indult az idegenbarátok kis tábora. Másként: mindkét szélsőség aránya csökkent a „reálpolitikusi” módon való gondolkodás terjedése miatt. 2016 januárjára az idegenellenesség kiugró mértékében nőtt meg, a mérlegelők aránya visszaesett a 2015. áprilisi, azaz a menekülthullám előtti szintre, s az idegenbarátság elfogyott.

A fenti tendenciának egy lehetséges magyarázata a következő lehet: mivel a menekülők száma csak májusban kezdett rohamosan nőni, az idegenellenesség áprilisban mért kiemelkedő aránya elsősorban a kormányzati manipuláció terméke lehetett. Nyáron és kora ősszel, amikor az átvándorlás már valóban tömeges volt, akkor – az idegenbarátság hirtelen csökkenése mellett - a mérlegelők aránya nőtt meg, vagyis amikor valóban volt miről gondolkodni, mit mérlegelni, másként szólva „reálpolitikát” folytatni. Miután október után lényegében megszűnt a menedéket keresők átáramlása Magyarországon, s ugyanakkor a kormány részéről fennmaradt a migránsok és az EU bevándorlási politikájával szembeni szabadságharc, ismét csökkent a mérlegelők és az idegenbarátok mozgástere, ugyanakkor szabad utat kapott az idegenellenesség.

Sik Endre (Tárki)

Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×