Infostart.hu
eur:
385.71
usd:
331.28
bux:
119252.25
2026. január 14. szerda Bódog

Kozma atya : Nem gondoltunk arra, hogy mi most bátrak vagyunk

"Jézus Krisztus tett bátorrá bennünket. Nem gondoltunk arra, hogy mi most bátrak vagyunk" - így emlékezett Kozma Imre atya tavaly augusztusban az InfoRádió Aréna című műsorában arra, hogy akkor 25 éve segítséget nyújtottak az NDK menekültek tömeges elhelyezéséhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője ma 75 éves.

"Nincs keresztény hit karitatív cselekedetek nélkül" - ez Kozma Imre atya hitvallása. A ma 75 éves lelkészt Esztergomban szentelték pappá 23 évesen. Először vidéken, majd a fővárosban szolgált a Ferenciek terén található Alkantarai Szent Péter templomban. Hitoktatói alkalmain fiatalokkal telt meg a templom, s ez az akkori hatóságok figyelmét is felkeltette. Kozma Imre atyát hosszú időn át megfigyelték, gyakran kihallgatták. Népszerűsége azonban a zaklatások ellenére töretlenül nőtt.

Fiatal házasokkal kezdett foglalkozni, egy idő után már 2800 házaspár tartozott a hozzá kapcsolódó közösséghez. Később a zugligeti Szent Család templomba helyezték át, ahol húsz éven át volt plébános.

1987-ben találkozott Csilla Freifrau von Boeselager asszonnyal, aki a magyarországi kórházak számára szervezett gyűjtést Németországban. Kettejük találkozásából született meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 1989. augusztus 13-án a Magyarországra érkezett NDK menekültek tömeges elhelyezéséhez Kozma Imre atyától kért segítséget a nyugatnémet konzul. November közepéig, a berlini fal leomlásáig 48.600 keletnémet menekült élt a budapesti táborokban, ellátásukat a folyamatosan érkező adományokból biztosították.

"Jézus Krisztus tett bátorrá bennünket. Nem gondoltunk arra, hogy mi most bátrak vagyunk" - így emlékezett Kozma Imre atya tavaly augusztusban az InfoRádió Aréna című műsorában az akkor 25 éve történtekre.

"Ez egy missziós út. Minket egy sajátos küldetéssel elindítanak az emberek felé. Azt gondolom, hogy akkor, 25 évvel ezelőtt ez egy izgalmas találkozásban teljesedett ki. Mi elindultunk, mások meg jöttek, és ebből a találkozásból lett egy nagyon izgalmas eseménysorozat, a keletnémetek befogadása. Ez a figyelmet jobban ránk irányította, de valójában az egyháznak ez a küldetése" - fogalmazott Kozma Imre atya.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevét ezekben a hetekben a világ minden táján megismerték. Az 1989 decemberében kibontakozó romániai forradalom idején a szolgálat hátizsákos fiataljai voltak az első külföldiek, akik segítséget vittek a szükséget szenvedő településekre. A Magyarországról és a nyugati államokból útnak indított segélyszállítmányok fogadására és továbbítására a Máltai Szeretetszolgálat óriási raktárakat nyitott Budapesten, ezekbe folyamatosan érkeztek az adományok, amelynek célba juttatásában is fontos szerepet vállalt a szolgálat.

A délszláv államokban kirobbant háború évei alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kozma Imre atya vezetésével menekültek ezreinek ellátását szervezte meg, iskolákat és pszichiátriai otthonokat telepített át Magyarországra, sebesültek százait szállította kórházba.

A kilencvenes években sorra alakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat önkéntes munkán szerveződő helyi csoportjai és területi központjai. Kétezerre egy sokrétű, 200 intézményt felölelő máltai hálózat bontakozott ki.

Kozma Imre atya tevékenységét számos rangos kitüntetéssel - köztük Máltai Nagykereszttel, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével és Prima Primissima díjjal - ismerték el.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×