A kutatás szerint egy állatmenhelynek háromszor annyian - a megkérdezettek 16 százaléka - nyújtanának segítséget, mint egy hajléktalanszállónak. Utóbbit a válaszadók csupán 5 százaléka támogatná. A legtöbben (60 százalék) gyermekotthonok számlájára utalnák a képzeletbeli, jótékonyságra fordítható egymillió forintjukat, míg a válaszadók egyötöde (17 százalék) fogyatékossággal élőkkel foglalkozó intézményeket részesítene előnyben - derült ki az Immochan Magyarország Kft. megbízásából készített felmérésből.

Ez alapján a cég 18 gyermekotthon és fogyatékossággal élőket segítő szervezet számára szervezte meg gyűjtését, melynek keretében december 23-ig várják a felajánlásokat az ország több áruházában kihelyezett "szeretetpontokon". Az egyes intézmények kívánságlistája és a résztvevő fővárosi és vidéki üzletsorok listája megtalálható az Ajándékozz örömöt karácsonyra! elnevezésű akció Facebook-oldalán.

A 3500 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a döntő többség étellel, ruhával, háztartási eszközökkel támogatná a rászorulókat, pénzbeli támogatást csak a megkérdezettek tíz százaléka nyújtana.

A fiatalok és az idősebb korosztály között eltéréseket mutat a felmérés. Míg a húszas éveikben járók közül minden negyedik az állatokon segítene, addig a hatvan év felettiek közül csak minden hetedik megkérdezett gondolkodik így. A hatvan év felettiek közel kétharmada (64 százaléka) gyermekotthonoknak adná a képzeletbeli egymillióját, míg a harminc alatti megkérdezettek esetében ez csak a válaszadók felére igaz. A hajléktalanok megítélésében nincs mérhető különbség: egyetlen olyan korcsoport sincs, ahol 7 százaléknál többen nyújtanának anyagi támogatást az utcán élőknek.

A megkérdezett, hatvan évesnél idősebb korosztály összességében nyitottabbnak tűnt az adakozásra: 60 százalékuk folyamatosan gondol az elesettekre, miközben a harminc alattiak körében ez csak tízből négy válaszadóra jellemző. A felmérésben résztvevők több mint 10 százaléka idén első alkalommal fog jótékonykodni, és ugyanennyien vannak azok, akik szeretnének, de anyagi helyzetük, vagy egészségügyi állapotuk nem teszi lehetővé.

Csupán pár százalékra tehető azoknak az embereknek az aránya, akik a kérdést úgy látják: nekik is van elég gondjuk, inkább rajtuk segítsenek.