A báró Perényi Zsigmond Ugocsa vármegye 1849-ben kivégzett főispánjának, felsőházi elnöknek az emlékművénél tartott központi kárpátaljai megemlékezésen a politikus hangsúlyozta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek sorsa, áldozatuknak az üzenete, értelme nem megkerülhető kérdés. Üzenetet hordoz a ma ifjú nemzedékei számára a jövőt illetően, egy hajdan volt nagy birodalom végein, ahol a magyar történelmi, kulturális hagyomány mind a mai napig látványosan és virágzó módon van jelen a mai napig - tette hozzá, megjegyezve, hogy ezeket a generációkat a történelem jelenleg is tomboló viharai újabb áldozatok vállalására késztetik mások olykor rossz döntései miatt.

A politikus úgy vélte, a birodalmak történetéből levonható következtetések alapján a kárpátaljai magyaroknak iránymutatást jelenthet Perényi Zsigmond példája, aki - saját nemzete érdekeit szolgálva, saját kiváltságait elutasítva - aláírta a Habsburg-ház trónfosztását elrendelő Függetlenségi Nyilatkozatot. A nemzetért vállalt áldozatnak mindannyiunk számára iránymutatónak kell lennie - fogalmazott Pröhle. Kifejtette: a mostani évforduló a birodalmak sorsával kapcsolatban is hordoz fontos mondanivalót, hiszen jelenleg is vannak, akik "tőlünk keletre cinikusan játsszák ki a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás tartalmának évszázados dilemmáját, és hivatkoznak oly módon nemzeti önrendelkezésre, hogy ezáltal csak nagypolitikai érdekeket elégítenek ki". Hangsúlyozta: "Ha olykor mi kapunk szemrehányást azzal kapcsolatban, hogy nemzetpolitikai törekvéseink adott esetben destabilizálnak bármit is, akkor ezt a leghatározottabban vissza kell utasítanunk".

A helyettes államtitkár kiemelte: mi évtizedek óta ugyanazt mondjuk, hogy nekünk a magyar emberek, a magyar intézmények, az anyanyelvű oktatás és az anyanyelv ügye a fontos, és az a fontos, hogy jó legyen magyarnak lenni Kárpátalján. Ez nem taktikai megfontolás, hanem olyan stratégiai kérdés, amit a rendszerváltás óta tudatosan vall a magyar külpolitika - mondta Pröhle.

A politikus a ma hatalmat gyakorlók számára példaértékűnek nevezte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 1906-ban lehetővé tette, hogy Nagyszőlősön szobrot állítsanak Perényi Zsigmondnak, amely ma is áll. Ez olyan birodalmi nagyvonalúságra, kompromisszumkészségre utal, ami a mai hatalmak számára is követendő példaként, eljárásként szolgálhat a beolvasztás politikája helyett - mutatott rá. A Perényi-szobor sorsának alakulása is mutatja, hogy lehet egy nagyobb állami kormányzati egység része egy önállóan gondolkodó, önálló kulturális identitással, adott esetben autonómiával rendelkező közösség oly módon, hogy ez az állami szuverenitást ne befolyásolja, miközben ennek a nemzeti közösségnek a létét biztosítja - emlékeztetett Pröhle Gergely Kárpátalján.