A Kúria döntését azzal indokolta, hogy a felülvizsgálati indítványokat többségében nem találta alaposnak. Hozzátette: törvénysértést észlelt a büntető anyagi jogi kérdések kapcsán, ezért változtatta meg az ötödrendű vádlottat, Balázs Pétert érintő ítéletet. A másodfokon eljáró bíróság Balázs Pétert az első fokon kiszabott 2 év próbára bocsátás mellett 3 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta.

A több mint hét éve húzódó perben tavaly novemberben tizenegy embert ítéltek el másodfokon. Közülük négyen nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Vannak, akik bűnösségük megállapítását, mások pedig a kiszabott büntetést kifogásolták.

A Kúria hétfői döntésében egyebekben helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletét. Akkor Patonay Istvánné, másodrendű vádlott 5 év szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellé 2 millió forint pénzbüntetést kapott. Tavaly novemberben Balázsné Mohai Éva negyedrendű vádlott - 2 év próbaidőre felfüggesztett - nyolc hónap börtönt és 3 millió forint pénzbüntetést kapott. Ábrók László hatodrendű vádlottra pedig 6 év börtönbüntetést és közügyektől eltiltást, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabtak ki.

A tanács elnöke a határozathirdetéskor közölte: az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

A Kúria szerint figyelemre méltó megállapítás a másodfokú bíróság ítéletében a befektetők pozícióját vizsgálva: a vádhatóság a vádemelés során megtehette volna, hogy egyes konkrét befektetők sérelmére elkövetett bűncselekmények - sikkasztás, csalás - miatt is vádat emel. Erre azonban nem került sor - emelte ki a tanács elnöke, hozzátéve: a bíróság pedig csak a vádban megjelölt cselekményekről dönthet, csak a megvádolt személlyel kapcsolatban. Az ügyész egyrészről hűtlen kezelés bűntette - aminek sértettje a gazdálkodó szervezet volt -, másrészről pedig csődbűncselekmény miatt emelt vádat. A csődbűncselekmény sértettje a hitelezők összessége, akiknek a vagyoni érdekeit a felszámolás elrendelését követően kizárólag a felszámolási eljárás szabályrendjében és a felszámoló útján lehet érvényesíteni - mondta az elnök. A felszámolási eljáráson kívül, a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezettel szemben vagyoni igény érvényesítésének nincs helye - jegyezte meg. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezért helyesen utasította el az egyes befektetők polgári jogi igényét - tette hozzá a tanács elnöke az ítélet indoklása során.

A Kúria képviselője zárógondolatként kiemelte: a Baumag szövetkezetcsoport elsődleges célja idegen kölcsöntőke megszerzése volt. A nagyratörő tervek mögött azonban nem állt megfelelő tervezés, kockázat felmérés - mondta el a tényállásból idézve. Ezért hiába működött látszólag hitelesen a Baumag szövetkezet, a bukás elkerülhetetlen volt, a következmények pedig egyre súlyosabbak lettek az idő előre haladtával. Hatása emberek ezreit érintette: 2003 végére 13 ezer emberrel szemben közel 31 milliárd forint tőketartozást halmozott fel a csoport - ismertette a tanács elnöke.

A per elsőrendű vádlottját, Balázs Lászlót a másodfokon eljáró bíróság tavaly 10 év börtönre és közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 10 millió forint pénzbüntetést szabott ki rá, amelyekhez 170 millió 878 ezer forint vagyonelkobzás járult.