Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Balog Zoltán: egyetemi tanárnak lenni közügy, a közjó szolgálata

Egyetemi tanárnak lenni közügy, mert a közjó, a nemzet szolgálatát jelenti - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere szerdán a Pesti Vigadóban, ahol egyetemi tanári kinevezési okiratokat adott át.

Balog Zoltán arról beszélt, az, hogy a miniszter felterjesztésére Magyarország köztársasági elnöke nevezi ki az egyetemi tanárokat, több, mint eljárásrendi kérdés. Hozzátette: nem egyszerűen egy intézmény belső ügye, ki milyen pozícióban, milyen munkakörben végi a munkáját, szolgálja intézményét.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemi tanároknak nemcsak az adott tanszék munkájára, előmenetelére kell odafigyelniük, hanem lehetőségük és kötelességük az intézményük és az egész magyar felsőoktatás szempontjait is érvényesíteni.

Azt kérte a kinevezendő egyetemi tanároktól, tekintsenek úgy munkájukra, hogy az a nemzetstratégia része, és így Magyarország és a magyar nemzet felemelkedését szolgálja. Az egyetemi tanároknak kötelességük az is, hogy jelzéseket, javaslatokat tegyenek, ha úgy látják, hogy valami nem jól működik, "ha valahol rendszerszerű probléma van" - tette hozzá.

A miniszter szerint az egyetemi tanároknak felelősségük van a felsőoktatás sorsának alakításában, abban, hogy mi történik annak keretein belül, mit adnak át a következő nemzedéknek, a jövő elitjének, hogyan szolgálják intézményük hallgatóinak szellemi, lelki, fizikai és erkölcsi fejlődését.

Balog Zoltán a felsőoktatás alakítására szövetséget ajánlott az egyetemi tanároknak. Azt mondta, a felsőoktatás nemzeti és emberi erőforrás egyaránt, az egyetem pedig egyszerre értékőrző és értékképző intézmény, a tudományos munka bázisa, tehetséggondozó szervezet és fontos szerepet játszik Magyarország nemzetközi híre szempontjából is.

Balog Zoltán Eötvös Józsefet, Magyarország első vallás- és közoktatásügyi miniszterének szavait idézve "erős tanítói rendnek" nevezte az egyetemi tanárokat, és azt mondta, a mostani kormánynak is az a célja, hogy ez a rend "erős legyen és erős maradjon".

A felsőoktatási reformról szólva arról beszélt, a társadalmi és gazdasági megújuláshoz illeszkedő racionalizálási folyamatnak a közepén vagyunk, és ennek a célja az, hogy versenyképes, hatékony fenntartható rugalmas felsőoktatás legyen Magyarországon.

A miniszter 89 egyetemi tanári kinevezést adott át.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×