A volt európai uniós biztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, nem lehet egyetlen ember érdemének tekinteni a berlini fal leomlásához is vezető határnyitást, abban jelentős szerepe volt Németh Miklós volt miniszterelnöknek, Horn Gyula volt külügyminiszternek, Horváth Istvánnak, akkori belügyminisztériumi vezetőnek, névrokonának, Horváth István bonni nagykövetnek, valamint Székely Jánosnak, a határőrség akkori parancsnokának.

A későbbi külügyminiszter szerint több tényező, a többi között az 1968-ban elindult új gazdasági mechanizmus vagy az 1981-ben megkezdett külpolitikai nyitás vezetett a határnyitáshoz. Jelentős szerepet tulajdonított annak, hogy 1989 tavaszán Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz, amely tiltja, hogy a politikai menekültek kitoloncolását.

Kovács László felidézte, hogy 1988-ban bevezették a magyar állampolgárok számára a világútlevelet, és Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot az Európai Közösséggel. Ez az év volt az, amikor a politikai vezetés eldöntötte, hogy a vasfüggönynek nevezett műszaki jelzőrendszert a határon - annak költséges fenntartása és elavult volta miatt - megszünteti - tette hozzá.

Mint mondta, 1989-ben egyre többen érkeztek Magyarországra az NDK-ból, ezért keresni kezdték a nemzetközi jogilag is védhető megoldást az ő határon való átengedésükre. Elmondta, a problémát az jelentette, hogy volt egy 1969-es megállapodás az NDK-val a vízummentes turizmusról, amelynek titkos záradéka azt tartalmazta, hogy a két ország egymás állampolgárait nem engedi át olyan országba, ahova nincs érvényes útlevelük. Kovács László megjegyezte, a keletnémetek csak olyan útlevelet kaptak, amely néhány, a keleti blokkhoz tartozó államba tette lehetővé utazásukat.

Hozzátette: végül Magyarország úgy döntött, hogy felfüggeszti a záradék alkalmazását.

Kiemelte, hogy a menekültek ellátásban sokat segített a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Kovács László kitért arra, hogy mérlegelték a határnyitás kockázatait is. A szovjetek nem szóltak semmit a műszaki jelzőrendszer lebontásához sem, és a többi felmerült kérdésre is azt mondták, hogy ez a két Németország és Magyarország ügye - fejtette ki. Mint mondta, ő külügyi államtitkárként szeptember 8-án kérette be az NDK, majd az NSZK, végül a Szovjetunió nagykövetét, hogy tájékoztassa őket a határnyitásról. A keletnémet nagykövet tiltakozott, sőt Erich Honecker keletnémet pártfőtitkár levelét is elvitte Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének, de a határnyitást nem tudták megakadályozni - közölte Kovács László, aki szerint erről az ügyről a kormány döntött, a párt nem szólt bele.

Értékelése szerint a határnyitással értelmét veszítette a berlini fal, amelyet két hónappal a határnyitás után ledöntöttek, egy évvel később egyesült a két német állam.

Kovács László beszélt arról is, hogy Magyarország ellenszolgáltatás nélkül nyitotta meg határait, nem úgy mint Románia. Németország ettől kezdve "nagyon erős támogatásban" részesítette a magyar gazdasági, külpolitikai célok elérését - hangsúlyozta. A politikus szerint komoly szerepe van a határnyitásnak abban, hogy Magyarország a rendszerváltás után az elsők között tudott csatlakozni az Európa Tanácshoz, az OECD-hez, a NATO-hoz és az EU-hoz.

Véleménye szerint most egy olyan szövetségi rendszer felé tart az ország, amely szembeáll a népszavazáson (NATO, EU) meghozott döntésekkel. Ez egy rossz irány, és komoly következménnyel jár a magyar választókra nézve - tette hozzá.