Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Késik a kancellária-rendszer bevezetése

Kancellárok nélkül indult a tanév a felsőoktatásban. A kormány korábbi tervei szerint szeptember elsején már munkába kellett volna állniuk a kancellároknak, de a kiválasztási eljárás elhúzódása miatt valószínűleg csak októberben nevezik ki őket.

Idén módosult a felsőoktatási törvény, ennek egyik eleme a kancellária-rendszer. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere júliusban azt mondta: a változtatás célja, hogy megfelelő viszony alakuljon ki az egyetemi autonómia és a szervezeti menedzsment között.

"Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek. Az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol" - ismertette a miniszter.

A kancellárok feladata elsősorban az egyetemek gazdálkodásának felügyelete lesz, és az állami érdekek képviselete akár a rektor ellenében is. Közvetlen munkáltatójuk az emberi erőforrások minisztere, így a kifogásolt intézkedések ellen a rektorok is legfeljebb minisztériumi panasszal élhetnek. Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban az InfoRádió kérdésére elmondta: az kaphat ilyen megbízást, aki egyetemen vagy főiskolán, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

A kormány tervei szerint a kancellária-rendszer szeptembertől indult volna. A Napi gazdaság szerint azonban a kiválasztási eljárás elhúzódott, az első fordulón 160-an jutottak túl, most jön a második forduló: egy meghallgatás a felsőoktatási államtitkárral. A nyertes 30 pályázót október közepére, vagy végére választhatják ki.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×