Az "akáckoalíciót" megszervező Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: javaslataik célja, hogy Magyarországon megszűnjenek azok az indokolatlan korlátozások, amelyek eddig akadályozták az akáccal való gazdálkodást.

Példaként említette a 2009-es erdőtörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet módosítását, amely azért fontos - hangsúlyozta -, mert ezek "abszurd" módon azt mondják ki, hogy az akác egy veszélyes idegenhonos fafaj. Márpedig nagyon nehéz úgy küzdeni az akácért az Európai Unióban, hogy azt közben a magyar jogszabályok is veszélyes fajnak minősítik - magyarázta.

Glattfelder Béla felidézte, azt már sikerült elérni, hogy hungarikummá nyilvánítsák az akácfát és az akácmézet, ami tagállami védelmet jelent. Most a hazai jogszabály-módosítások következnek, az ezt követő időszakban pedig az EU-ban kell megvédeni az akácot - mondta, emlékeztetve, hogy az Európai Bizottság körülbelül másfél év múlva határoz majd arról, mely fajok kerülnek fel a veszélyes idegenhonos fajok listájára, és hogy ezekkel szemben milyen intézkedéseket követel meg a tagállamoktól.

Ezért a többi közt egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és érdekképviseletek delegáltjaiból létrejött "akáckoalíció" feladata az lesz, hogy - mint egy természetvédelmi szervezet - kifejtse az Európai Bizottság előtt: az akác hasznos, nem pedig káros növény - közölte a fideszes EP-képviselő.

A politikus hozzátette, hogy az akác és az akácméz hungarikummá minősítésével lezártnak tekintik azt a vitát, amely arról szólt, hasznos vagy káros ez a faj.

Erdős Norbert, a Fidesz EP-képviselőjelöltje a tájékoztatón kifejtette: az akác és az akácméz ügye mintegy százezer embert - köztük erdészeket, méhészeket - érint Magyarországon, amely "akácnagyhatalomnak" számít, ezért mindent el kell követni az akác védelméért.