Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.34
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia

Még egy hétig lehet jelentkezni a külképviseleti szavazásra

Még egy hétig jelentkezhetnek a külképviseleti szavazásra azok a választópolgárok, akik az európai parlamenti (EP-) választáson Magyarország 97 külképviseletének egyikén szeretnének szavazni. Egy héttel a határidő lejárta előtt 4300-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben.

Azoknak a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgároknak, akik a május 25-i európai parlamenti választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, május 17-én 16 óráig kell felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

A választópolgárok 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat (időközben megnyílt a krakkói külképviselet, Líbiában azonban a biztonsági helyzet nem teszi lehetővé a voksolást). Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldalán (www.valasztas.hu) szombat délelőtt közzétett adatokból kiderül: amíg az április 6-i országgyűlési választáson London volt a legnépszerűbb, most Brüsszelben szerepelnek a legtöbben a névjegyzékben, 560-an. Eddig 408-an kérték, hogy Londonban szavazhassanak, Münchenben 268-an szerepelnek a névjegyzékben. Bécsben 214-en, Bernben 193-an, Berlinben 187-en szavaznának. Száznál többen voksolnának Csíkszeredán (177), Párizsban (165), New Yorkban (146)és Hágában (110).

Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, Brüsszelben csaknem hatszázan, Londonban négyszázötvenen. (Az országgyűlési választáson Londonban több mint 5 ezren kívántak voksolni, Münchenben 3 ezren, Brüsszelben 1800-an, Bernben és Berlinben több mint 1300-an szerepeltek a névjegyzékben.) Négy olyan külképviselet van, ahol még senki nem jelezte, hogy szavazna május 25-én (Abuja, Almati, Bejrút, Jekatyerinburg), egy-egy szavazó van egyelőre Lendván és Tuniszban, kettő-kettő Teheránban és Rabatban.

A május 17-i határidő után már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit oda felvesznek, a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében feltüntetik, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.

Amennyiben mégis Magyarországon szeretne szavazni a külképviseleti névjegyzékbe már felvett választópolgár, ugyancsak május 17-ig kérheti, hogy töröljék onnan, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.

A kérelmeket személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában lehet benyújtani, továbbá vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy - ügyfélkapus regisztráció esetén - a www.magyarorszag.hu honlapon.

A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.

Mivel az EP-választáson az egész ország egy választókerületet alkot, mindenki azonos, a nyilvántartásba vett nyolc pártlistát tartalmazó szavazólapot kapja majd meg. A külképviseleteken voksolók azonban olyan szavazólapot kapnak, amelyen a szavazat elhelyezésére szolgáló kör zöld színű lesz, ennek az az oka, hogy a külképviseletekről érkező szavazatokat a gyors eredménymegállapítás érdekében - miként országgyűlési választáson a levélszavazatok esetében - előbb beszkennelik, és csak utána számlálják meg kézzel a NVI munkatársai.

Az országgyűlési választáson a szkennelés során több olyan szavazólapot sem ismert fel érvényesnek a szkennelőgép, amelyen zöld színű tollal adták le a szavazatot, ám a kézi számlálásnál ezeket - mivel minden törvényi feltételnek megfeleltek - érvényesnek fogadták el.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×