Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.34
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia

Kampány a dél-dunántúli nők elvándorlása ellen

Kampány indult a Dél-Dunántúl női munkavállalóinak elvándorlása ellen a közelmúltban: a Lépj és maradj elnevezésű kezdeményezés résztvevői azt remélik, hogy megfelelő szakmai segítséggel a folyamat lelassítható, sőt idővel visszafordítható.

A Lépj és maradj kezdeményezés arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a júliusig tartó kampány egy, az Európai Unió öt tagállamában, Magyarország mellett Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, Szlovéniában zajló, 2,2 millió eurós "Women" projekt része, és minden lehetséges eszközt igénybe vesz céljai elérése, különösen a jól képzett fiatal nők megtartása érdekében.

Az érintetteket munkavállalói és munkakeresési tanácsokkal látják el, naprakész munkaerő-piaci ajánlatokkal keresik meg, számos női sikertörténet mutatnak be és szakértő írásokat tesznek elérhetővé számukra, valamint egy tematikus, online közösséget hoznak létre, ahol a tagok a párbeszéd révén segíthetik egymást.

A projektet a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. koordinálja, támogatja a Pécsi Tudományegyetem, továbbá megyei, városi önkormányzatok, klaszterek, kereskedelmi és iparkamarák, valamint mások mellett több nagy állásportál is.

A Lépj és maradj utalt rá, hogy a Baranya, Somogy, Tolna megye alkotta Dél-Dunántúlon az ország lakosságának 9,4 százaléka, mintegy 932 ezer ember él. Az egy négyzetkilométerre átlagosan jutó 66 emberrel ma ez Magyarország legritkábban lakott régiója.

A KSH 2011-es népszámlálásra vonatkozó adatai szerint a régió 2001-hez képest népességének 6 százalékát, köztük sok női munkavállalót veszített el. Ennél nagyobb mértékben csak az Észak-Magyarországon élők száma csökkent, ott a fogyás 7,2 százalék volt.

Erre vonatkozó kutatások hiányában nem tudható, hogy a dél-dunántúli régió hány női és hány férfi, illetve milyen szakképzettséggel rendelkező munkaerőt vesztett el, csak az elvándorlás ténye állapítható meg. A Lépj és maradj szervezői ugyanakkor valószínűsítik, hogy a fő ok a munkalehetőségek szűkülése.

A kampány részleteiről, legfrissebb eredményeiről a www.lepjesmarad.hu, valamint a www.facebook.com/lepjesmaradj címen számolnak be a résztvevők.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×