A szakember a tárlat koncepcióját bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a 20. század legsötétebb időszaka volt az az évtized, amelyet Rákosi Mátyás neve jelez. Az ország minden részében kiépített internálótáborok már 1945-ben megteltek politikai okokból szabadságuktól megfosztott személyekkel, a népbíróságok pedig 1949-ig mintegy ötvenezer vádlottat ítéltek börtönbüntetésre. A kiépülő kommunista diktatúra pedig újabb tízezreket küldött internálótáborba vagy börtönbe. Míg korábban az igazságügyi minisztérium felügyelete alá tartozott ez a terület, 1952-től a belügyminisztérium vette át az ellenőrzést, a börtönviszonyok fokozatosan romlottak, egyre nagyobb lett a zsúfoltság, egyre kegyetlenebbé váltak az őrök. Különösen az 1951-től az Államvédelmi Hatósághoz tartozó váci és márianosztrai fegyházban, valamint kistarcsai internáló táborban voltak elviselhetetlenek a körülmények.

A kiállítás elsősorban az Emlékpont két munkatársa, Vincze Gábor történész és Mészáros Tamás kurátor - az állambiztonsági iratok mellett a szegedi Csillagbörtön archívumát feldolgozó - kétéves kutató munkájára épül.

A tárlat látogatói megismerhetik korbeli fotók segítségével a korszak legfontosabb internálótáborait, valamint az egészen a hatvanas évek elejéig működő járásbírósági fogdákat. Lesz olyan tabló, amelyen korabeli Ludas Matyi-karikatúrákat, illetve politikai vicceket mutatnak be, egy molinón pedig a börtönőrök különböző fegyelmi ügyeiről - többek között az akkoriban visszatérő problémát jelentő "túlzott italfogyasztásról" - szól majd, de olvashatók lesznek zárkaügynökök egykori jelentései is. A kiállítás egyik leglátványosabb részeként a múzeum időszaki kiállítóhelyén egy cellabelsőt alakítanak ki, melyet a Csillagbörtön korabeli, eredeti relikviáival rendeznek be.