Az áprilisi országgyűlési választáson a parlamentbe jutott pártok az eddigi egyeztetéseken már megállapodtak arról, hogy a frakcióknak hány hely jut a Ház vezetésében, és a bizottsági struktúráról is megegyezés született.

A most záruló ciklushoz hasonlóan ismét a Fidesz adhatja a házelnököt, mellette öt ülésvezető alelnököt és tíz jegyzőt választhatnak. Előbbiek közül kettőt jelöl a Fidesz, egyet-egyet pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik. A jegyzői helyekre három képviselőt delegál a Fidesz, kettőt-kettőt a KDNP, az MSZP és a Jobbik, egyet pedig az LMP. A képviselők törvényalkotási alelnököt is választanak, aki a kiemelt jelentőségű törvényalkotási bizottságot is vezeti majd.

Az eddigi 20 helyett 15 országgyűlési bizottság jöhet létre a 386 helyett 199 tagú parlamentben. Az ellenzék kérésére alakul meg a foglalkoztatási kérdéseket tárgyaló vállalkozásfejlesztési bizottság, amelyet a Jobbik vezet majd. Emellett a Jobbik elnökli a kulturális bizottságot is. Az MSZP adja a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottság elnökét, az LMP pedig a fenntartható fejlődés bizottságét.

Az új Országgyűlésben a Fidesz frakciója várhatóan 117, az MSZP-é 29, a Jobbiké 23, a KDNP-é 16, az LMP-é 5 tagú lesz. A baloldali összefogás részeként a választáson indult pártok közül 4-4 képviselője lesz a parlamentben az Együtt-PM-nek és a Demokratikus Koalíciónak, egy pedig a Magyar Liberális Pártnak; ők függetlenként politizálhatnak.