Pálinkás József, aki két ciklus után távozik a köztestület éléről, a közgyűlést megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az MTA feladata ma kettős: egyszerre tudós társaság és fenntartója Magyarország legjelentősebb kutatási intézményhálózatának.

Hatéves munkáját összefoglalva Pálinkás József hangsúlyozta: munkája során elsősorban az egyensúly elérésére törekedett, a tudományos életet is sújtó pénzügyi válság ugyanakkor új megoldások keresésére, gyors és határozott cselekvésre ösztönözte. Első elnöki ciklusa a megalapozásé, a második a megújításé volt.

A Lendület program keretében kiváló fiatal magyar kutatók döntöttek Magyarország mellett az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa helyett; csaknem száz kutatócsoport kezdte meg működését hat év alatt. Szemléletét és kultúráját tekintve is sikerült új pályára állítani a szétaprózott intézetek halmazát, a korábbi, fenntarthatatlan kutatóintézet-hálózatot: az akadémiai intézményrendszer átalakításának célja ugyanakkor nem a takarékoskodás volt, hanem a fejlesztés.

Pálinkás József korszakos jelentőségűnek nevezte a 8,5 milliárd forint költségű Wigner Adatközpontot, amely az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) "agyközpontja", valamint a 9,5 milliárd forintból megvalósult, 21. századi kutatási körülményeket biztosító Természettudományi Kutatóközpontot, ahogyan azt is, hogy megkezdődött a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának létrehozatala 8 milliárd forintos kormányzati támogatásból. Hozzátette: nőtt a kutatási berendezések értéke, több új, világszínvonalú laboratórium létesült, nőttek a kutatási és infrastrukturális pályázatokra fordítható források és így emelkedett az akadémiai támogatással kutatásokat végzők száma is, a vendégkutatói pályázat keretében pedig kiváló külföldi tudósok érkeztek és érkeznek hazai kutatóműhelyekbe.

A leköszönő elnök beszéde után átadták az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat.

A közgyűlés délután a külső tagok fórumával folytatódott, amelyen a határon túli magyar tudományosság tavalyi eredményeit ismertették, valamint átadták az Arany János-díjakat és -érmeket.

A fórumon Pálinkás József felidézte, hogy 2009-ben az intézmény közfeladatává tették a határon túli magyar tudományosság támogatását. Mindezt hatékonyan működtetett ösztöndíjrendszerek révén igyekeznek megvalósítani és céljuk, hogy nemzetközileg is jelentős témákban valódi tudományos sikerek elérésére nyissanak minél több lehetőséget.

Az MTA leköszönő elnöke elmondta, hogy csökkentették a határon túli programok és támogatási keretek adminisztrációjára fordított költségeket, hogy minél több forrás jusson a tényleges kutatásokra. Hangsúlyozta, hogy jó gazdái kívántak lenni a Domus Hungarica Programnak, vállalva, hogy az akadémiai tulajdonba átengedett Domus-vendégházat valódi közösségi ponttá teszik a határon túli magyar kutatók, tudósok számára.

A fórumon felszólalt Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB) elnöke is. Elmondta, hogy az MTA köztestületében a külső tagok létszáma 2013-ban 1770-re gyarapodott, közülük 67 fő a Kárpát-medencéből jelentkezett. Hozzátette: 2013-ban 18 új külső tagot is választott az Akadémia, egyebek mellett az Egyesült Államokból, a Kárpát-medencéből és Ausztráliából.