"Mikor elindult a vonat, akkor ránk zárták a tolós ajtót, és tudták, hogy elégetni visznek." Grűner Miklóst Nyíregyházáról deportálták a családjával együtt. A leghírhedtebb haláltáborba került.

"Jött egy SS-tiszt, felállt a dobogóra és azt mondta: »uraim, megérkeztek Auschwitzba, ez egy haláltábor«."

Magyarország zsidótlanítására az ország 1944. március 19-ei német megszállása után a Birodalmi Biztonsági Főhivatal Adolf Eichmann SS-alezredes által vezetett zsidóügyi részlege kapott parancsot.

A Sondereinsatzkommando a magyar hatóságok közreműködésével 1944. április 16-tól legalább félmillió, jogaitól évek óta szisztematikusan megfosztott zsidót zárt gyűjtőtáborokba. Az elhurcoltak között voltak cigányok, homoszexuálisok, fogyatékosok, hadifoglyok és politikai üldözöttek is.

Dehumanizálásuk, tömeges kirablásuk, megkínzatásuk és legyilkolásuk már Magyarországon megkezdődött. Azt, aki túlélte, és hazajött, sem mindig tárt karokkal várták.

"Ültek már a mi házunkban, elkezdtek zsidózni: »te, büdös zsidó, hogyhogy visszajöttél, ez már az én házam, mit akarsz te, téged elvittek elégetni, miért jöttél te vissza«."

2014 a holokauszt emlékéve Magyarországon. A rendezvénysorozat kormányzati honlapján az olvasható, hogy az emlékév a felejtés és a közöny ellen akar tenni úgy, hogy a megbocsájthatatlan és jóvátehetetlen bűnöket és bűnösöket megnevezi, az ártatlan áldozatok mártíromsága előtt pedig fejet hajt.

Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. Azóta ez a nap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 2014 pedig a népirtás 70. évfordulója miatt a holokauszt emlékéve.

Áder János köztársasági elnök, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester a budapesti Cipők a Duna-parton emlékműnél virággal, kövek elhelyezésével és mécsesgyújtással emlékezett a holokauszt magyarországi áldozataira.

Pokorni Zoltán arról beszélt: bár Európában általában az auschwitzi tábor felszabadításához kötik a megemlékezést a holokauszt áldozataira, az áprilisi emléknap a magyar eseményekhez kötődik. "Nem egy távoli európai ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének" - fogalmazott. Hozzátette: "magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is, tehát ez a mi ügyünk".

Pokorni Zoltán úgy vélte, "lehet, és nyilván kell is szóba hozni", hogy mindez a német megszállás idején történt, de ez "csak magyarázat és nem mentség" az akkori magyar kormány és politika számára.

Arról is beszélt, hogy rendkívül fontosak az iskolai megemlékezések ezen a napon, és jó lenne, ha "nem egy plusz történelemóra vagy egy muszáj ünnep" lenne ez a diákoknak, hanem valamilyen személyesen átélhető élményben lenne részük.

A pécsi Széchenyi István Gimnáziumban Hargitai János megyei kormánymegbízott és Páva Zsolt polgármester leplezte le az iskola 33 elhurcolt zsidó tanulójának és 2 tanárának emléktábláját.

A makói József Attila Gimnáziumban Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára avatta fel az iskola gyermekáldozatainak és gyermekmentő tanárainak emléktábláját. "Magyarok voltak az elkövetők is" - emlékeztetett beszédében az államtitkár.

Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban faültetéssel és mécsesgyújtással tisztelegtek a népirtás áldozatainak emléke előtt. Az áldozatok emlékfalára 1494 újonnan azonosított áldozat neve került fel.

A holokauszt-túlélő Kádár György Ahol a fény is sötét volt című kiállítását Feledy Balázs nyitotta meg. A művészettörténész felidézte, hogy a népirtás kiváló művészek sorát is elvette az emberiségtől.

"Sajnos rengeteg tragikus példával élhetünk. Csak a képzőművészet területéről is nagy veszteség Ámos Imre, Beck Ö. Fülöp, Farkas István, Gallé Tibor, Goldmann György, Jándi Dávid, Sugár Andor vagy éppen Békeffy György, akinek a halálát megörökíti Kádár György. Különleges figyelemmel kell lennünk azokra a művészi életművekre, amelyek létrehozói túlélték a megpróbáltatásokat."

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban rendezett megemlékezésen részt vettek az LMP vezetői is. Az MSZP közleményt adott ki. A szocialista párt szerint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján minden magyarnak őszintén szembe kell nézni a múlt tragédiájával és őszintén szembe kell nézni napjaink fenyegetéseivel is.

Az Együtt-PM vezetője, Bajnai Gordon volt miniszterelnök az áldozatok előtti főhajtásra és emlékezésre szólított fel a blogbejegyzésében.

Az emléknap aktualitását felhasználva mindkét ellenzéki párt sérelmezte a Szabadság téri német megszállási emlékmű kormányzati tervét.