A szocialista Gőgös Zoltán szerint a kitárcsázás nyomán a kishantosi földek eleshetnek az európai uniós agrár-környezetgazdálkodási támogatástól.

"Ott látom a hibát, hogy ezt a pályázatot nem lett volna szabad kiírni. Az új bérlőt egy dolog miatt hibáztatom: normális paraszt ember nem tesz tönkre ilyen kultúrát. Tehát ebből látszik, hogy nem igazán falusi, paraszt gondolkodású emberek nyertek" - fogalmazott Gőgös Zoltán.

A jobbikos Magyar Zoltán a Fidesz hozzáállását bírálta, mivel úgy vélte, hogy a kishantosi biogazdaság európai értelemben is példás munkát végzett. Szabó Rebeka az Együtt-PM részéről ismét a kishantosi pályázatok értékelését kérte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől, Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig tartotta korábbi álláspontját.

"Friss, zsenge terményeket szedek ki a földből, 140 milliós kárt okozva ezzel annak, akié ez a földterület lesz, de igazából az országnak" - mondta Szél Bernadett.

A legutóbbi földpályázaton nyertes bérlők a Fejér megyei Kishantos állami tulajdonban lévő földjein szombaton kezdték meg kitárcsázni a korábbi bérlő, a 21 évig biogazdaságot működtető Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ősszel és tavasszal elvetett növényeit.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára korábban az MTI-nek azt mondta: a Nemzeti Földalapkezelőnek nincs köze az akcióhoz, ám a gazdák jogszerűen használják az általuk fél éve elnyert földterületet.

Bolye Ferenc, a kishantosi központ társügyvezetője viszont hangsúlyozta, hogy április 25-étől kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, hogy "ki van birtokon belül".