A források ezután nem feltétlenül lesznek elegendőek az alacsony állami nyugdíjak kiegészítésére, ez pedig növeli a szegénységi küszöb alá kerülés kockázatát. Ebben az esetben pedig az államnak - pénzügyi terhet jelentő - jóléti segélyt kell nyújtania az érintetteknek.

A két évvel ezelőttihez képest Magyarország a 29. helyen végzett az Allianz csoport nyugdíjfenntarthatósági index (PSI) vizsgálatán. A PSI egy sor részmutatót használ - többek között a demográfiai fejlődést, a pénzügyi helyzetet és a nyugdíjrendszer szerkezeti jellemzőit - a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságának szisztematikus méréséhez.

Az egyik jellemző mutató az éves nyugdíjkiadásnak a bruttó hazai termékhez (GDP) mért aránya. Ez európai átlagban 11,3 százalék, de Nyugat-Európában 2050-re eléri a 12,8 százalékot.

A kelet-közép-európai régióban Magyarország és Lengyelország helyzete a legrosszabb, közel 12 százalékos aránnyal. Szlovákiában ugyanakkor csak a GDP 8 százalékát fordítják nyugdíjra. Nyugat-Európában Olaszország és Franciaország nyugdíjkiadása 12 százalék feletti, de a németországi is közelíti a 11 százalékot, míg az Egyesült Államokban a mutató 5 százalékon áll.

A régióban Magyarország mögött csak Szlovákia és Szlovénia áll, előtte legjobb helyezett a három balti ország, majd Csehország és Lengyelország következik.