Az EP-választáson nem érvényes az országgyűlési választásokra vonatkozó szabályozás, amely szerint a parlamenti választáson induló jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek saját kampányukra, ebből egymilliót az állam biztosít. Emellett az országgyűlési képviselők általános választásán minden, pártlistát állító párt a központi költségvetésből is jogosult támogatásra, a támogatás mértékénél figyelembe veszik, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet.

A május 25-i EP-választás kampányához azonban nem kapnak költségvetési támogatást a pártok.

A parlamenti választásra megszabták, hogy a kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat, ha a párt minden választókerületben állított jelöltet, akkor összes kampánykiadása legfeljebb 995 millió forint lehet.

Az EP-választás kampányában viszont a pártok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik, illetve pártjuk népszerűsítésére.

Amíg a parlamenti választás után az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi, hogy a jelöltek és pártok a kampányidőszakban betartották-e a kampánypénzek felhasználásával, elszámolásával kapcsolatos előírásokat, addig az EP-választáson az ÁSZ ezt nem vizsgálhatja, és mindössze a választás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolását ellenőrzi.

A mostani EP-választáson a pártok a listáikon legfeljebb 63 jelöltet állíthatnak, közülük az első 21 kerül fel a szavazólapra. Magyarország összesen 21 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.