Infostart.hu
eur:
367.56
usd:
335.23
bux:
144375.38
2026. november 18. szerda Jenő

Hat észak-magyarországi településen veszélyesnek számít a levegő

A légszennyezettség miatt hat észak-magyarországi településen veszélyesnek számít a levegő. Három nagyvárosban a szálló por (PM10) mellett a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származó nitrogén-dioxid is gondot jelent.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) legfrissebb mérései alapján a magas szállópor-koncentráció miatt Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren, Miskolcon, Nyíregyházán és Debrecenben veszélyesnek minősítették a levegőt. Ezzel együtt Miskolcon a levegő nitrogén-dioxid-szintje az egészségtelen, Nyíregyházán és Debrecenben a veszélyes szintet is elérte.

Az OKI térképe szerint Budapest, Hernádszurdok, Oszlár, Szolnok, Százhalombatta és Sopron levegője kifogásoltnak számít, a többi településen elfogadható a levegő minősége.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelését egy index alapján végzik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. A fővárosban pénteken a szmogriadó - enyhébb - tájékoztatási fokozatát is megszüntették.

Fehér Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző meteorológusa az MTI-nek azt mondta: egyelőre nem várható lényeges javulás. Vasárnap viszont egy határozottabb csapadékzóna érheti el az országot, így akkor számottevően javulhat a levegő minősége.

Az OKI honlapján található közleményben azt írják: a szálló por (PM10) a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Többen fordulnak orvoshoz asztma és krónikus légcsőhurut, valamint szív-érrendszeri megbetegedések miatt.

Kiemelték, hogy a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A levegőhigiénés index legmagasabb, "veszélyes" kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet.

Felhívták a figyelmet továbbá, hogy a kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásaként a várható élettartam jelentősen csökkenhet a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében.

Az OKI tájékoztatása szerint a nitrogén-oxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia-termelésből és a fűtésből. A külső légtérben a nitrogén-monoxid a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására gyorsan átalakul nitrogén-dioxiddá, amely egy irritáló hatású gáz. Kimutatták, hogy a forgalmas utak mentén élők között többen válnak asztmásokká. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és a tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben - tették hozzá.

A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót okoznak, hatásukra a különféle légzőszervi tünetek kockázata is megnő. Az asztmások érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek, de a rendkívül magas koncentráció már nem csak az asztmásoknál okozza a légutak összeszűkülését.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×