A Figyelő arról ír, a katasztrofális állapotban lévő járműállomány megújítása elindult, de a BKV stabil, kiszámítható finanszírozása semmivel sincs közelebb, mint három éve volt. A lap szerint nem sokkal derűsebb a kép, mint 1,5 évvel ezelőtt, amikor Tarlós István főpolgármester kijelentette, "a BKV nem az én csődöm". A több tízmilliárdos bankhitelek okozta szinte kilátástalan helyzeten sikerült úrrá lenni az állami garancia segítségével, a 4-es metró átadásának ütemterve is pozitív fejlemény, a kormány és a főváros tervezi a megállapodást a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozásáról, azonban a lap úgy látja, a BKV finanszírozása rövid távon kiszámíthatatlanabb, mint valaha.

A közelgő kiadások között szerepelnek például a járműcserék, és a 4-es metró állomásainak átvétele, ez nagyjából 3 milliárd forinttal dobja meg majd a BKV költségeit, míg az utasok szállításának megkezdésétől már 6-7 milliárdos kiadással kell kalkulálni. Komoly anyagi hozadéka lehet ugyanakkor az elektronikus jegyrendszer bevezetésének, ami a BKK számítása szerint 5 milliárdos többletet hozhat.

A Heti Válassz Presser Gáborral közöl interjút. A politikától segítséget nem kér és nem fogad el, a kultúrpolitikától oldaltól és rendszertől függetlenül irtózik, a médiatörvény magyar zenét védő részét viszont üdvözli Presser Gábor, az LGT alapítója, aki kiábrándult a tehetségkutatókból és már nem kilincselne a dalíróveryeny-ötletével sem. A zenész a lapnak azt mondta," ha Franciaországban javasolnám, hogy legyen francia dal napja, kiröhögnének, (...) hiszen minden nap a francia dal napja. (...) Ha parancsba kell adni, hogy hány százalék magyar dalt kell játszani, ha ez nem belülről jön, hanem kötelesség, akkor nagy baj van. Törvény által nem lehet megszerettetni semmit, a saját dalkincsünket sem."