Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében kifejtette: a szociális törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Így előírható például a kérelmező lakásának vagy házának, udvarának, kertjének, a kerítéssel kívül határos területnek tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.

Aki a jegyző felszólítására sem tartja rendben lakóhelyét, attól megvonható a szociális ellátás - idézte a jogszabályt a hivatal, emlékeztetve, hogy az ombudsman két korábbi jelentésében is hiába kérte a szerinte túlzottan tág körű, alapjogilag aggályos felhatalmazás módosítását, ezért az Ab-hoz fordult.

Szabó Máté álláspontja szerint sérti a jogállami követelményeket, hogy a feltételek meglétének ellenőrzése - a túl általános és bizonytalan megfogalmazása miatt - szubjektív értékeléshez, önkényes jogalkalmazáshoz vezethet. Továbbá az emberi méltósághoz való jogot is sérti, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a szociális ellátást kérelmezők életmódjának és magánszférájának önkormányzati ellenőrzésére.

Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán áttekintette a közfoglalkoztatási törvény idén szeptember 1-jétől hatályos módosítását is, amely rögzíti, hogy három hónapra ki kell zárni a közmunkából azt, akivel szemben szabálysértési eljárás zajlik tanköteles gyermekének mulasztása miatt, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve aki a lakókörnyezetét nem tartja rendben. A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor, mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a jogviszonyt.

Az alapvető jogok biztosa szerint "a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő" közfoglalkoztatottaknak alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, "életvezetési" szabályok megállapítása - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok, ráadásul az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozzák az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát is.

Az ombudsman úgy látja, az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése ügyében egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó.