Bajnai Gordon a német ellenzéki Zöldekhez közel álló Heinrich Böll Alapítvány Magyarország 2014 - A demokratikus ellenzék előtt álló kihívások című pódiumbeszélgetésén kiemelte: a német sajtót naponta tanulmányozva azt tapasztalja, hogy a Magyarországról szóló tudósításokban "fontos dolgok gyakran összekeverednek". Ezért a volt miniszterelnök szerint világossá kell tenni, hogy Magyarország "mint ország" továbbra is kitart az EU mellett, a jelenlegi kormánynak pedig semmi köze a neonáci eszmékhez.

Ugyanakkor a kormányt le kell váltani, mert tevékenysége azzal fenyeget, hogy Magyarország másfelé indul el, mint amiben közmegegyezés alakult ki a rendszerváltás idején - tette hozzá. 1990-ben egyetértés volt abban, hogy demokratikus berendezkedésre, piacgazdaságra, erős társadalmi kohézióra és nyugatos kultúrára van szükség, de mára mind a négy ügyben felbomlott a közmegegyezés - fejtette ki.

A 2014-es választás tétje az, hogy helyreáll-e a konszenzus e négy cél körül, aminek révén Magyarország újra "normális ország" lehet, vagy pedig "elsodródik Európától" - mondta Bajnai Gordon. Hozzátette: 2010 óta a demokrácia "súlyosan sérült", és "az alkotmányosságnak vége". A Fidesz-kormány megtörte a szolidaritást, egyebek között azzal, hogy bevezette "a reáljövedelemhez képest a legnagyobb összegű felsőoktatási tandíjat Európában", és tevékenysége miatt a gazdaságból elpárolgott a bizalom - fejtette ki a politikus.

Bajnai Gordon szerint a demokratikus ellenzéki erőknek a kormánypártoknak kedvező választási rendszer miatt már a választás előtt koalíciót kell kötniük, és maguk mellé kell állítaniuk a bizonytalan szavazókat. "Az a stratégiánk, hogy garanciát adunk nekik arra, hogy 2014 után nem csupán a végzetes ámokfutást rendező kormánytól szabadulnak meg, de nem is térünk vissza a 2010 előtti időszak problémáihoz és bűneihez (...) hanem új korszakot nyitunk" - mondta a PM vezetője.

A pódiumbeszélgetésen részt vett Viola von Cramon, a Zöldek parlamenti képviselője, aki az Európa Tanács monitoring bizottságának is tagja. A politikus egyebek között azt mondta: Orbán Viktor megítélése sokáig ellentmondásos volt Németországban, de a következő hónapokban változik majd a helyzet, világossá válik, hogy Orbán nem konzervatív, hanem "radikális populista".

A 2014-es választásokkal kapcsolatban kijelentette: a kormány olyan választási rendszert hozott létre, amelynek minden egyes részletében van olyan elem, amely hátráltatja az ellenzéket. Úgy ítéli meg: "nagy kételyek" merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy "demokratikus és szabad" választások lesznek jövőre, ezért nem csupán a választás lebonyolításának ellenőrzésére kell megfigyelőket küldeni Magyarországra, hanem az országban huzamosabb ideig dolgozó megfigyelőket.

A beszélgetésen, amelyet nagyjából ötvenfős közönség követett, részt vett Jávor Benedek független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM elnökségi tagja, aki egyebek között hangsúlyozta: a kormány a civil társadalom fejlődését is visszavetette, ez az "egyik legnagyobb bűne".

A pódiumbeszélgetést az alapítvány kezdeményezésére szervezték, és előtte zárt körű beszélgetést tartottak a magyar meghívottak és az alapítvány szakértői, tanácsadói és a Zöldekhez közel álló civil szervezetek képviselőinek részvételével. Jávor Benedek erről a beszélgetésről az MTI-nek elmondta: német partnereik "alaposan tájékozottak, és kiegyensúlyozott, pontos képük van a magyarországi folyamatokról". Ezeket a folyamatokat "szélesebb kontextusban értelmezik", és az az aggodalom él körükben, hogy a magyarországi fejlemények "előrehaladott állapotban lévő fázisát" jelenthetik egy olyan folyamatnak, amely akár a 2004 óta az EU-hoz tartozó kelet-közép-európai térség egészében kibontakozhat - mondta a PM társelnöke.