A levélben, amelyet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatott el szombaton MTI-hez, a kormányfő kifejezte örömét amiatt, hogy lehetősége volt személyesen tájékoztatni Barrosót az alkotmánymódosítási eljárásról és a módosítás tartalmáról.

"Szeretném megerősíteni, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett. Szeretném biztosítani Önt arról is, hogy ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában" - írta a kormányfő.

Orbán Viktor végül kifejezte abbéli meggyőződését, hogy számíthat José Manuel Barroso személyes támogatására és az Európai Bizottság együttműködésére.

Orbán és Barroso péntek délutáni telefonbeszélgetésével kapcsolatban Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője közvetlenül a beszélgetés után elmondta, hogy a testület elnöke reggel az Európa Tanács főtitkárával is egyeztetett, és ezt követően tájékoztatta a magyar miniszterelnököt aggodalmáról az alaptörvény tervezett módosításának a jogállamiság elvével való összeegyeztethetőségével kapcsolatosan.

A szóvivő közlése szerint Orbán Viktor kormányfő biztosította a bizottság elnökét, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett.

Az MTI emellett úgy értesült, hogy Barroso a telefonbeszélgetést követően egy levelet is küldött a miniszterelnöknek, amelyben megerősíti aggodalmait, és azt is kifejezi, hogy a tervezett alaptörvény-módosítás - úgy tűnik - olyan kérdéseket emelne alkotmányos szintre, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban is megfogalmazott már aggályokat.

Az MTI úgy tudja, a bizottság elnöke a levélben rámutat, hogy a módosítás nemcsak a jogállamisággal kapcsolatban vet fel aggályokat, hanem uniós jogot is sérthet. A politikai hirdetések közzétételének tervezett korlátozása például az európai parlamenti választásokat is érinti, és ezen a ponton ellentétes lehet az uniós joggal.

Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint Barroso emellett az átmeneti rendelkezéseknek azt az alaptörvénybe emelendő részét is kifogásolja, amely kimondja: ha valamilyen bíróság, a többi között például az Európai Bíróság döntéséből fakadóan Magyarországnak pénzbüntetést kell fizetnie, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített forrás, akkor ennek fedezésére külön "hozzájárulást", a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni.

A bizottság elnöke a forrás szerint levelében azt kéri Orbán Viktortól, hogy a magyar és uniós hatóságok vitassák meg és tisztázzák a tervezett alkotmánymódosítás tartalmát annak érdekében, hogy kiküszöböljék az uniós joggal való esetleges ütközéseket és a politikai következményeket, amelyekkel ezek járhatnak.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.