A Conflict Barometer 2012 című elemzés szerint az államok működését veszélyeztető konfliktusok száma 396 volt tavaly. Ezek közül 43 tartozott a fegyveres erőszak szervezett alkalmazásának jegyeit mutató súlyos válságok közé. A kutatók e csoporton belül 18-at soroltak a konfliktusok ötfokozatú skáláján a legsúlyosabb kategóriába, vagyis a háborúk közé.

Tavaly kettővel csökkent a háborúk száma az egy évvel korábbi húszhoz képest, de a Szudán és Dél-Szudán között kitört konfliktussal 2008 óta először ismét megjelent az államok közötti háború formája. Jelentősen emelkedett a skála negyedik fokozatához, az úgynevezett korlátozott háborúkhoz sorolt konfliktusok száma, "ezért nem beszélhetünk arról, hogy békésebb hely lett a világ" - idézte az intézet közleménye Simon Ellerbrockot, a HIIK igazgatóságának tagját.

A legtöbb háború - összesen kilenc - Afrikában, az Egyenlítőtől délre fekvő térségben dúlt, a legtöbb halálos áldozatot - összesen 65 ezret - pedig a közel-keleti térségben zajló háborúk szedték. A legvéresebb a szíriai polgárháború, amelyben 55 ezren haltak meg tavaly.

Több konfliktus kikerült a háború kategóriából. Líbia, Egyiptom és Jemen például tavaly már nem számított háború sújtotta országnak a heidelbergi szakértők értékelése szerint. Ugyanakkor elérte a háborús fokozatot egyebek között a Mianmar északi részén a kormányerők és a kacsin kisebbség milíciája között kialakult konfliktus, valamint a Pakisztánban amerikai támogatással iszlamista csoportok ellen indított akció, amelynek tavaly több mint 4 ezer halálos áldozata volt.

Az amerikai kontinensen 2012-ben is Mexikóban dúlt a legvéresebb konfliktus, a kormány és a drogkereskedő kartellek háborújában egy év alatt több mint 12 ezren haltak meg. Európában a gazdasági-pénzügyi válság okoz az állami működést fenyegető konfliktusokat. Több országban, például Görögországban és Romániában erőszakos összecsapásokhoz is vezetett a válság nyomán kialakult lappangó feszültség kirobbanása - mutattak rá a HIIK kutatói.