Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Január végére kész a nemzeti kutatás-fejlesztési stratégia

Január végére kap végleges formát a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, amelynek széles körű vitája tavaly októberben kezdődött - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy csütörtöki székesfehérvári fórumon.

Cséfalvay Zoltán közölte, hogy az eredetileg hetvenoldalas stratégiához mintegy 200 oldalnyi észrevétel érkezett. A javaslatok beépítése jelenleg is folyik, a végleges stratégia ezt követően kerülhet a kormány elé.

Az államtitkár a stratégiai célok közül a legfontosabbnak a GDP-arányos kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordítások növelését nevezte: szeretnék elérni az 1,8 százalékos szintet, amelynek nagy részét, mintegy 1,3 százalékot a vállalkozások adnák. "A növelés azért szükséges, mert az innováció és a k+f területén a kritikus tömegeket meg kell teremtenünk ahhoz, hogy megvalósítható legyen a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes termelés" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×