Szabó Máté azért kérte a felülvizsgálatot, mert szerinte a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása folytán sérül az esélyegyenlőség elve.

Az ombudsmani hivatal közölte: az év első felében csaknem negyven panaszos fordult olyan beadvánnyal a biztoshoz, amelyben a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló, idén január 1-jétől hatályos törvény utólagos vizsgálatának kezdeményezését kérték az Alkotmánybíróságnál.

A panaszosok elsősorban a garanciális szabályok gyors, megfelelő felkészülést nem engedő megváltoztatását, az ismételt felülvizsgálatra kötelezést, a korábban megállapított rokkantnyugdíjak helyébe lépő támogatások összegének jelentős csökkentését, továbbá az ellátás mellett végezhető keresőtevékenység kizárását kifogásolták.

Az ombudsman rámutatott, hogy "a rokkantsági ellátás alapvető szabályait megváltoztató törvényi rendelkezéseknek a jogbiztonság elvének megfelelően eleget kell tenniük a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom követelményének".

A biztos szerint a megváltozott munkaképességű emberek egzisztenciális döntéseit befolyásolja az a feltételezés, hogy az ellátásra való jogosultság megállapításakor hatályban lévő szabályok szerint számíthatnak az ellátásra.

Az ombudsman az indítványában hangsúlyozta, hogy a rehabilitációs pénzbeli ellátás és a rokkantsági ellátás funkcióját tekintve nem a megélhetést biztosító állami "segély", hanem a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének egyik alapvető eszköze is - áll a közleményben.

A biztos szerint az esélyegyenlőség elvével ellentétesek azok a törvényi rendelkezések, amelyek nem teszik lehetővé az alacsony összegű ellátás folyósítását abban az időszakban, amikor az ellátásban részesülő rokkant ember keresőtevékenységet végez.

Szabó Máté az alkotmánybírósági indítvány benyújtása mellett a hatósági eljárást, illetve döntéseket kifogásoló tucatnyi panasz alapján átfogó vizsgálatot indított.

Az ombudsman álláspontja szerint ugyanis a konkrét esetekben az emberi méltósághoz, a tisztességes eljáráshoz, illetve a szociális biztonsághoz való joggal összefüggő visszásság gyanúja merülhet fel.

Különösen a nyilatkozattétel lebonyolításával, az ellátási jogosultság és hozzá kapcsolódó kedvezmények szűkítésével, továbbá a már véglegesen munkaképtelennek minősített emberek státusának felülvizsgálatával összefüggésben - olvasható a közleményben.