A gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvénymódosításokat hétfőn 321 igen szavazattal, 8 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.

Az új szabályozás szerint a 18 éven alulival szemben erős felindulásban elkövetett emberölés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, valamint a három évnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés elévülési ideje meghosszabbodik addig, amíg a sértett betölti vagy betöltötte volna 23. évét.

Új elemmel bővül a módosítás révén az emberölés tényállása, a jövőben emberölés tetteseként kell felelnie annak, aki 14 éven alulit vagy akaratnyilvánításra képtelen embert öngyilkosságra bír rá. A törvény emellett súlyosabban, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azokat a felnőtteket, akik 18 év alatti fiatalt öngyilkosságra bírnak, vagy ahhoz segítséget nyújtanak neki.

A törvénymódosítás az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és a megrontás tényállását is kiegészíti: súlyosabb büntetést kap az, aki e cselekményeket hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaéléssel követi el. Emellett a kiskorú veszélyeztetésének tényállásába a módosítás nyomán bekerült a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is.

A módosítás a fiatalkorúaknál a pénzbüntetés tételeit csökkenti annak érdekében, hogy a büntetési forma szélesebb körben alkalmazható legyen.

Egy módosító indítvány elfogadásával az is lehetővé vált, hogy közérdekű munkára válthassák át a 16 éven felüli fiatalkorúakra kiszabott, behajthatatlan pénzbüntetéseket. A közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi pénzbüntetésnek egy napi közérdekű munka feleljen meg. Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségnek önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell változtatni, méghozzá úgy, hogy hat óra közérdekű munka egy napi szabadságvesztéssel legyen egyenlő.

A büntetőeljárási törvényt a módosítás azzal egészíti ki, hogy 18 év alatti tanú és fiatalkorú terhelt kihallgatásánál figyelemmel kell lenni értelmi szintjükre és erre tekintettel kell megfogalmazni a vallomás előtti figyelmeztetéseket.

A polgári perrendtartásról szóló törvénybe szintén új elemként kerültek be a kiskorúak meghallgatásának, illetve kihallgatásának a szabályai. Eszerint minden tájékoztatást és figyelmeztetést a kiskorú korára és érettségére figyelemmel kell megfogalmazni, valamint a 14 év alatti tanú kihallgatásakor mellőzni kell a hamis tanúzás következményeiről szóló figyelmeztetést, ehelyett az igazmondás követelményéről kell tájékoztatást adni.

A módosítás rögzíti, hogy a 14 évnél fiatalabb gyermekeket csak akkor lehet tanúként kihallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. Emellett egyes családjogi perekben, például gyermekelhelyezés vagy szülői felügyelet ügyében, a bíróság arról is dönthet, hogy a felek és képviselőik távollétében hallgatja meg a kiskorút.

A módosítások a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lépnek életbe, a kiskorú idézésére vonatkozó módosítás kivételével, amely három hónap múltán.

A törvénymódosításokat előterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy évente több ezer gyermek kerül kapcsolatba az igazságszolgáltatással, akár tanúként, akár áldozatként, akár elkövetőként. Tavaly gyermek- és fiatalkorúak sérelmére több mint 15 ezer bűncselekmény történt, és ha az eljárás alatt nem veszik figyelembe a gyermek szükségleteit, nem tartják szem előtt jogait, tovább fokozzák az elszenvedett traumát, és növelik az esélyét, hogy ismét áldozattá váljon - olvasható a tárca közleményében.

Szintén felhívták a figyelmet arra, hogy a változások már a hatályos büntető törvénykönyvbe beépülnek, és a jövőre életbe lépő új büntetőjogi kódexnek is a részét képezik majd.