Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

A többség már tudja, hova megy nyaralni

Az utazni szándékozó magyarok többsége márciusban már nekifogott a nyaralás megtervezésének: öt válaszadóból négy már eldöntötte, hogy megy-e idén nyaralni, és konkrét elképzeléssel is rendelkezik leendő úti céljáról - derül ki a KutatóCentrum által végzett internetes felmérésből.

A március végén végzett reprezentatív kutatás egyrészt a kedvenc úti célpontokat vizsgálta, másrészt arra kérdeztek rá, hogy az utazók milyen előkészületeket tesznek nyaralás előtt - közölte a kutatást végző társaság.

A válaszok alapján a legtöbben (46 százalék) belföldi nyaralást is terveznek, és a megkérdezettek körülbelül negyede (23 százalék) várhatóan külföldre is utazik majd. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó idén nem utazik el nyáron a jelenlegi tervei szerint.

Ha kizárólag a nyaralást tervezők táborát nézzük, akkor közülük 60 százalék belföldön pihen majd, további egyötödük külföldre megy nyaralni, a maradék 20 százalék pedig belföldi és külföldi kikapcsolódást is tervez.

A külföldi célpontok közül továbbra is sláger Horvátország, a külföldre utazók egynegyede a szomszédos tengerparton tölti majd szabadságát. A második és harmadik leggyakoribb külföldi nyaralási helyszínek az olasz és görög tengerparti mediterrán területek. A korábbi népszerű nyári helyszínnek számító Egyiptom és Tunézia már csak a válaszadók 4-4 százalékának szerepel a tervei között.

A felmérés arra is rávilágított, hogy a vakációra készülők közül sokan önállóan, előre foglalnak szállást (a válaszadók 54 százaléka), több mint negyedük balesetbiztosítást is köt, viszont védőoltást csupán elenyésző hányaduk vesz fel. Utóbbira azért hívja fel a figyelmet a közlemény, mert a legnépszerűbb utazási célpontoknak számító mediterrán országokban gyakori fertőzésnek számít a hepatitis, így az ide utazóknak érdemes kombinált, hepatitis A és B elleni vakcinát kérniük, hogy biztonságban legyenek a nyaralás alatt.

A KutatóCentrum felmérése szerint baleset- és poggyász biztosítást háromszor annyi külföldre utazó köt, mint a hazai nyaralásra készülők.

Az utazáshoz kapcsolódó biztosításkötési szándékot vizsgálta egy másik felmérés, amelyet a GfK Hungária piackutató készített szintén márciusban. Ebből kiderül, hogy a biztosításkötést leginkább az úti cél, az utazás módja és a hossza befolyásolja.

Az öt napnál hosszabb időre külföldre utazók 90 százaléka köt utasbiztosítást. A megkérdezettek kétharmada szerint érdemes ilyen jellegű biztosítással élni, főként távoli úti cél,vagy repülős utazás esetén.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×