"Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni?" - tette fel a kérdést a kormányfő a Német Gazdasági Klub húszéves évfordulója alkalmából tartott budapesti ünnepségen csütörtökön.

Amikor a kormány éppen visszarántotta az országot a szakadék széléről, amikor a gazdaság végre kezd magára találni, amikor Magyarország teljesíti a költségvetési hiányra vonatkozó európai elvárásokat, és csökken az államadósság is, akkor az Európai Unió vezetői meg akarják büntetni a magyar embereket az előző kabinetek felelőtlen döntéseiért - mondta Orbán Viktor, utalva arra, hogy szerdán az Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.

"Okos dolog-e hátat fordítani azoknak, akik keményen dolgoznak nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaság rendbetétele érdekében? Okos dolog-e plusz akadályokat gördíteni azok elé, akik éppen felfelé húzhatnák az európai gazdaságot? Miért éppen minket akarnak megbüntetni azok, akik a válság előidézésében komoly szerepet játszottak, és jól látható, hogy az elmúlt egy év során képtelenek voltak ezt a válságot kezelni? Miért tőlünk, a jól teljesítőktől akarnak pénzt elvenni, miközben máshová zsákszámra öntik azt a siker egyre fogyatkozó reményével? Okos dolog-e kettős mércével mérni?" - sorolta kérdéseit a kormányfő, hozzátéve, hogy szerinte Európa addig nem fog kilábalni a válságból, amíg ettől a "régi, elavult" szemlélettől nem tud megszabadulni.

Kijelentette, a magyar kormány ki fog tartani gazdasági céljai mellett, ugyanakkor mindenkivel tárgyal, és ha kell, "elmegyünk az oroszlán barlangjába is, időnként még jól is érezzük ott magunkat, és bemutatjuk azokat a szempontokat, elveket és érveket, amelyek alapján alakítjuk a transzparens politikánkat".

A német-magyar barátságról szólva Orbán Viktor kijelentette: e barátság mögött nem érdekek, hanem hasonló erkölcsi, értékbeli meggyőződés áll. A magyarok és a németek sok közös dologra vállalkoztak a történelem során, időnként jó, időnként rossz dolgokra. Most arra vállalkoznak, hogy egy biztonságos, szabad, békés és virágzó Európát hozhassanak létre - emelte ki, majd azzal folytatta, hogy a magyar emberek hagyományosan nagyra értékelik a németeket, tisztelik munkabírásukat, rendszeretetüket, kitartásukat. "Nálunk az az általános felfogás, hogy amit Németország és a német emberek létrehoztak, azt munkával, tudással, szorgalommal szerezték meg" - hangsúlyozta, kijelentve, hogy a magyar-német kapcsolat a becsületes munka és a teljesítmény tiszteletére épül.

A két nép közötti egyik különbséget a magyarok individuális alkata jelenti - vélekedett -, ugyanis az angolszászokat követően "rögtön a magyarok következnek, ha individualizmusról van szó. (...) A magyar egy szabadságharcos fajta, és ha valaki a szabadságát el akarta venni, előbb vagy utóbb, leginkább előbb, mint utóbb, pórul járt". Ezért a szabadságot, a magyarországi demokráciát érintő kritikai megjegyzéseken "nem háborodunk fel, nem sértődünk meg, hanem egész egyszerűen a tudatlanság számlájára írjuk", ugyanis aki azt gondolja, hogy lehet olyan politikai rendszert működtetni Magyarországon, amely nem az individualizmus teljes szabadságán, elismerésén nyugszik, az alaposan félreismeri a magyarokat - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a német-magyar gazdasági kapcsolatok fontosságát mindennél pontosabban mutatja, hogy Németország egyszerre a legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere Magyarországnak, a Magyarországon működő német vállalatok pedig több mint egymillió magyar ember mindennapi kenyeréről gondoskodnak.

Nincs még egy olyan ország a világon, amely akkora befolyással bírna Magyarország gazdaságára, mint Németország - húzta alá, hozzátéve, hogy Magyarországon befektetni nem szívesség, hanem racionális üzleti döntés, amelytől mindkét fél előnyöket, profitot remél. Külön kiemelte német vállalatok, így például az Opel, az Audi és a Mercedes-Benz magyarországi beruházásait.

"Akinek csak a piacunk kell, az a magyar észjárás szerint gyarmatosító, akinek a munkánk is kell, az a szövetségesünk. A német vállalkozásokkal talán éppen azért alakult ki ilyen kivételesen jó viszonyunk, mert ők voltak azok, akik a leggyorsabban és a legalaposabban megértették ezt a magyar észjárást" - mondta.

Szavait azzal zárta, hogy várakozásai szerint idén Magyarország a világ egyik izgalmas pontjává válik befektetői szemmel nézve. "Mi attól sem veszítjük el a kedvünket, ha az európai bürokraták egy része nem érti, mi történik nálunk" - jelentette ki a miniszterelnök.

Stoiber: Kötelesek támogatni Magyarországot

Bajorország volt tartományi miniszterelnöke is felszólalt a rendezvényen. Edmund Stoiber szerint az európaiak a történelemből eredően is kötelesek arra, hogy támogassák Magyarországot fejlődésében.

Hangsúlyozta: a magyarok felé irányuló hála azért, hogy hozzájárultak Európa újjáegyesítéséhez, nem pusztán szófordulat.

A volt tartományi miniszterelnök szerint az unió tagjainak látniuk kell azt is, hogy Magyarországon egy szélsőjobboldali, nyíltan antiszemita, Európa ellen agitáló párt van a parlamentben. "Egyik-másik lépés talán ennek tükrében érthetőbbé válik" - jegyezte meg.

"Aki még emlékszik arra, hogy az ezredforduló táján Európában milyen vita volt Ausztria miatt, az tudja, hogy az EU családjában semmi sem válthatja fel a baráti párbeszédet" - hívta fel a figyelmet Edmund Stoiber.