Az ÁSZ a BKV gazdálkodásának vizsgálatáról és ennek megállapításáról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Domokos László elmondta, hogy a BKV pedig nem kezelte megfelelően a likviditási problémákat, mert csak hitelfelvétellel orvosolta a pénzhiányt, nem készített megfelelő kockázatelemzéseket.

Domokos László kifejtette: 2004-ben megállapodtak arról, hogy az önkormányzat megtéríti a BKV-nak a bevétellel nem fedezett, indokolt költségeket a BKV által benyújtott kompenzációs igény alapján. A BKV ezt az igényt egyetlen esetben nyújtotta be, 2004-ben, ezt akkor elfogadták, ez alapján 31-39 milliárdos kompenzációt kapott volna a cég a 2004-2012-es időszakra. Domokos László jelezte, hogy az igényt a BKV csak egy esetben nyújtotta be.

Mivel a főváros nem fizette ki a különbözetet, a közgyűlési bizottságok jóváhagyták, hogy a BKV veszteségeit hitelfelvétellel, hitelmegújítással, folyószámla-hitelkeret biztosításával fedezzék. A bizottságok a közgyűlést annak ellenére nem tájékoztatták, hogy ezek a hitelfelvételek kockázatot jelentettek. Ez összesen 41,4 milliárd forintos olyan kiadást jelentett, amely nem merült volna fel, ha a főváros kifizette volna a kompenzációt a BKV-nak.

Domokos László közölte: a bizottságok tudomásul vették az adósságállomány növekedését, és nem hívták fel a figyelmet a kockázataira. Az elfogadó bizottságok elnökei és tagjai veszélyeztették a közszolgáltatás ellátását, az előző főpolgármester pedig nem tájékoztatta a közgyűlést a bizottságok döntéséről.

Az elnök elmondta azt is, hogy az állam a BKV-nak 2002 és 2010 között 404 milliárd összegben adott működési célú támogatást. Ezzel egy időben Budapest annak érdekében, hogy a BKV működőképes legyen, minimális, a fenntartást biztosító összegeket utalt át többnyire tőkepótló támogatások címén, összesen 199 milliárd forintot.

A BKV Domokos László elmondása szerint ebben a helyzetben is kiemelt juttatásokat adott, így alapbérprémiumot, névre szóló életbiztosítást, korlátlan bel- és külföldi autó- és mobiltelefon-használatot is. A munkaviszony megszüntetése miatt több mint 1,8 milliárdot fizettek ki végkielégítésre 2007 és 2010 között.

Az elnök szerint nemcsak a finanszírozás, hanem a vagyonnal való gazdálkodás is problémás volt, a járműállomány jelentős része átlépte a tervezett élettartamát, az infrastruktúrában bármikor keletkezhetnek hibák, amelyek veszélyeztethetik a szolgáltatás ellátását. Hangsúlyozta, hogy bár a fővárosnak meglett volna rá a jogköre, 2002 és 2010 között nem ellenőrizte a BKV-t, nem végzett belső ellenőrzést.

A BKV a likviditási kockázati tényezőket nem kezelte jól, mert kizárólag a hitelfelvétel elmaradásának hatásait mutatta be, a felvétel kockázatelemzését nem végezte el, a külső és belső kockázatokat nem tárták fel.

Az ÁSZ vizsgálata alapján a legfőbb ügyész egyelőre mérlegeli, hogy indokolt-e az esettel kapcsolatban jogi lépéseket tenni.