Sólyom László szerint nincs értelme önmagában tekinteni az Alkotmány szövegét, ugyanazon annak alapján sokféle, akár ellentétes gyakorlat is kibontakozhat az alkotmány alapintézményei között, szerepfelfogásuktól függően.

Hangsúlyozza ugyanakkor: az alkotmányos kultúránk túlélése, az alkotmányosság sorsa a mindennapi alkalmazásban fog eldőlni. Sólyom László írásában hangsúlyozta: alkotmányosságot Magyarországon a jövőben is csak az alkotmány alapján lehet megvalósítani.

A korábbi köztársasági elnök szerint a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget elnyert politikai erők az új alkotmánnyal a korszakhatárt akarták kifejezni. A rendszerváltást megtestesítő 1989-1990-es alkotmányt mindenestől a múltba utalták. Sólyom László hozzátette: húsz év sikertelenségéért és csalódásaiért bűnbakká tették a régi alkotmányt. Úgy fogalmazott: 1989-ben valóban egy régi rendszer és alkotmány ellenében kellett alkotmányozni - hasonló helyzetet most csak szimulálni lehetett. A volt köztársasági elnök szerint ellenség kreálása helyett jobb lett volna a régi alapokon építkezni tovább.

Sólyom László szerint az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban alkotmányos kultúránkkal, sőt sokban szembefordult vele.

Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke írásában kifejtette: az alaptörvény rangját is tönkreteszi, ha instrumentumként kezelik. Irányt szabó alapvető intézkedések mellé törvényi szinten megoldható szabályozást is beemelnek az alkotmányba.

Sólyom László ugyanakkor hangsúlyozta: az alkotmánynak a lehető legszélesebb elfogadottságon kell alapulnia.