Már a következő napokban meg kell kezdenie az egyeztetést a parlamentnek a brüsszeli döntésről - mondta a miniszterelnök az m1 televíziónak adott exkluzív nyilatkozatában. Orbán Viktor szerint amíg az Országgyűlés nem dönti el, hogy Magyarország részt vesz-e egy olyan megállapodásban, amely a nemzeti szuverenitást jelentősen korlátozza, addig a kormány nem mondhat sem igent, sem nemet az egyezményre. Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek péntek délután befejeződött brüsszeli találkozóján úgy döntöttek, hogy az euróövezet 17 országa új kormányközi szerződést készít a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében. Nagy-Britannia eleve elzárkózott a készülő kontraktus aláírásától, több eurozónán kívüli állam - köztük Magyarország - pedig jelezte: akkor vesznek részt az egyezményben, ha ezt nemzeti parlamentjük jóváhagyja.

Új, valós számokra épülő költségvetés elfogadását és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter távozását sürgeti az LMP. Scheiring Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a pártok, illetve a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek részvételével zajló válságtanácskozásra, valamint azonnali és gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.

Március 31-ére hívja össze a párt tisztújító kongresszusát az MSZP, miután a választmány elfogadta az elnökség erre vonatkozó javaslatát. Simon Gábor választmányi elnök elmondta: a szocialisták május 1-jéig készítik el szakpolitikai programjukat, amely a 2014-es választási programjuk alapját képezheti. A választmány úgy határozott: január végéig a helyi, február végéig pedig a megyei szervezetekben történhet meg a tisztújítás, majd a március végi kongresszuson az MSZP országos tisztségviselőit választják meg.

A teljes diákhitelezés állami felügyelet alá helyezését, a hitelfelvevő hallgatók számára pedig állami kamattámogatás bevezetését javasolja a Jobbik. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azt mondta: a kormány felsőoktatási törvényjavaslata értelmében a tandíjhoz hasonló képzési hozzájárulást kérhetnek a hallgatóktól. A politikus úgy fogalmazott: a családoknak jelentős terhet jelent a gyereknevelés, és a felsőoktatásba kerülőket már nem kellene szabad büntetőkamatokkal terhelni azért, hogy megszerezzék azt a tudást, amely nélkül nem tudnak érvényesülni.

Mérföldkőnek nevezte a 2011-es évet a magyar sport történetében a köztársasági elnök. Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésén emlékeztetett: olyan új sporttörvényt fogadott el az Országgyűlés, amely óriási lehetőséget és egyben óriási felelősséget ad a szervezetnek, hiszen a MOB most már nem csak a magyar olimpiai mozgalom, hanem az egész magyar sport irányításáért felelős. Az államfő hangsúlyozta: a magyar kormány stratégiai ágazatként kezeli a sportot, az egyik fő feladatnak pedig azt nevezte, hogy a jövőben minél több gyerekkel szerettessék meg a mozgást, a sportos életmódot. Szabó Bence sportigazgató hozzátette: eddig 14 sportágban 80 magyar sportoló szerzett kvalifikációt a jövő évi londoni ötkarikás játékokra.

Vasárnap lép életbe az új vasúti menetrend, amely 2012. december 8-áig lesz érvényben. A MÁV tájékoztatása szerint a vonatok közlekedése nagyobb részben változatlan marad, de több hazai régióban és nemzetközi viszonylatban is lesznek az utasok igényeihez jobban illeszkedő módosítások. Fontos változás, hogy január 1-jétől a vonatokon nem lehet dohányozni.

Moszkvában békésen zárult a szervezők szerint 85 ezer, a rendőrség szerint kevesebb mint 20 ezer fős tüntetés a választások eredménye és a hatalom ellen a Bolotnaja téren. A rendkívüli hatósági jelenléttel kísért demonstráción részt vettek többek között a Szolidaritás mozgalom, az Alma parlamenten kívül maradt ellenzéki párt, a kommunisták, a szociáldemokraták és a nacionalista Oroszok párt hívei, de olyanok is, akik semmilyen mozgalomhoz, csoporthoz nem tartoznak, de tiltakozni akartak a választási visszaélések ellen. Oroszország több városában hasonló tüntetések zajlottak.

Stockholmban átadta az idei Nobel-díjakat XVI. Károly Gusztáv svéd király. Az irodalmi kitüntetést a 80 éves Tomas Tranströmer svéd költő kapta. Az orvosi Nobel-díjat megosztva az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi Jules Hoffman az immunrendszerrel kapcsolatos felfedezésekért, valamint a kanadai Ralph Steinman kapta, utóbbi helyett özvegye vette át a kitüntetést, a kutató ugyanis a bizottság döntése előtt pár nappal elhunyt. A kémiai Nobel-díjat az izraeli Dan Sehtman érdemelte ki a korábban lehetetlennek tartott kvázikristályok fölfedezésével. Fizikai Nobel-díjat vehetett át a svéd királytól három amerikai tudós: Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam Riess, akik igazolták, hogy a világegyetem gyorsuló ütemben tágul. A közgazdasági Nobel-díjat két amerikai, Christopher Sims és Thomas Sargent kapta. Átadták a Nobel-békedíjakat is a norvég fővárosban. Az elismerést három nő, Ellen Sirleaf-Johnson libériai államfő, Leymah Gbowee, a nők jogaiért küzdő libériai aktivista, és Tavakkul Karman jemeni polgárjogi harcos, a rezsimellenes felkelés egyik kulcsfigurája vehette át.