Az oktatási államtitkár rámutatott: a kormány ennek ismeretében támogatta az új köznevelési törvényről szóló javaslatot.

A tervezet értelmében 2013. szeptemberétől egy főiskolát végzett pedagógus a mostani 122 ezer forinttal szemben 163 ezer, egy egyetemet végzett 129.500 forint helyett 184 ezer forintot kereshet havonta. Azzal kapcsolatban, hogy hogyan emelkedjenek a bérek, szabad-e a kezdők bérét kiemelten emelni, azt mondta, nem lehet megengedni, hogy a pályájuk vége felé járó pedagógusok fizetése "a béka feneke alatt" maradjon.

A kereszténydemokrata államtitkár úgy fogalmazott, a pedagógus életpályamodell bevezetésével évtizedes adósságot törlesztenek.

Hoffmann Rózsa a modell kapcsán elmondta, hogy a pótlékok szűkülnek, a pár száz forintos túlóradíjak pedig "elmaradnak", de az nem igaz, hogy ingyenmunkát várnának el ugyanannyi bérért.

Az oktatási államtitkár szerint azok, akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához, a neveléshez - mondta.

Megerősítette, hogy az intézmények fenntartása általános szabályként az állam feladata lenne, de az önkormányzatok visszavehetik ezt a jogot. Szerinte a változásokból adott esetben a pedagógusok, nevelőtanárok nem fognak sokat érezni. Hozzátette, komolyan készülnek arra, hogy az átadás-átvétel minél gördülékenyebben menjen.

Kiemelte: az oktatási államtitkárságnak az az álláspontja, hogy a helyi közösségeknek legyen szerepe az iskolák működtetésében. Hoffmann Rózsa szerint szó sincs és nem is volt a felső tagozatok bezárásáról.

A tankötelezettség 16 éves korra csökkentéséről azt mondta, hogy Európában általában ez a jellemző, és ebből nem következik az, hogy az iskolarendszer ki kell, hogy lökje magából a gyerekeket. Az érettségiig, illetve az első szakma megszerzéséig deklarálják az ingyenességet.

Szólt arról is, hogy az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nemzeti alaptanterv biztosítja majd. Visszatérnek ahhoz a tartalmi szabályozáshoz, amely a kompetenciák fejlesztésének lehetőségét is megadja - tette hozzá. Kérdésre válaszolva elmondta: a nat-ban hetedik évfolyamtól ajánlani fogják a második idegen nyelv oktatását. Várhatóan két-háromféle kerettantervet dolgoznak ki, ezek közül kell kötelezően választani, s ebből az is következik - folytatta -, hogy két-háromféle tankönyvnek kell lennie. A tartós tankönyvek bevezetésével a harmadik évtől már megtakarítás prognosztizálható - hangsúlyozta, megjegyezve: a tankönyv nem a gyerek, hanem az iskola tulajdona lesz.

Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy az állami és települési önkormányzati intézmények nem nyilváníthatnak vallási, vagy világnézeti elkötelezettséget, de az iskolai fakultatív hitoktatást erősítik.

Az államtitkár jelezte: minden, a javaslathoz érkező módosító indítványt meg fognak vizsgálni.