A György István (Fidesz) és Bagdy Gábor (KDNP) főpolgármester-helyettesek, Németh Zoltán (Fidesz) fővárosi frakcióvezető, Rogán Antal (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke, V. kerületi polgármester, valamint Riz Levente (Fidesz) XVII. kerületi polgármester által benyújtott javaslat szerint az arányos közteherviselés elvének érvényesítése és a helyi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítása miatt szükséges az adó bevezetése.

Az indítvány szerint az adó az iparűzési adó mintáját követné, azzal a különbséggel, hogy az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.
A francia mintára bevezetni tervezett központi adónemet évente kétszer szednék be, alapja a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel lenne, amelyet a vállalkozóknak kell befizetni 2012. január 1-től.

Az adó mértéke Budapesten és agglomerációjában az általános helyi iparűzési adókulcs fele, 1 százalék, míg vidéken 0,5 százalék lenne. Levonhatók lennének azok a kiadások, amelyeket a munkavállalók helyi közlekedési bérletére fordítottak a közlekedési adó fizetésére kötelezettek.
Az adó a központi költségvetés bevétele lenne, az ebből származó forrásokat csak közösségi közlekedésre lehetne fordítani. Az előterjesztők szándékai szerint ez jelentős részben a helyi önkormányzatok közlekedés feladatain segítene, míg a megmaradó forrásokat az állam a helyközi közlekedésre, vasútra és Volán-járatokra fordíthatná.

A szabály szerint a városok és a megyei jogú városok esetében a településen beszedett közlekedési adó legalább 90 százalékát a helyi közlekedés fenntartására visszaosztanák a városoknak. A javaslat szerint ez csak akkor lehet kevesebb, ha az indokolt költségtérítés a bevételeken felül nem indokol ekkora támogatást.

Az adóbevételeket Budapesten és agglomerációjában a fővárosi önkormányzat kapná a javaslat szerint, így a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) keresztül a BKV fenntartására stabil finanszírozás jutna.

Az indítvány a szándék szerint választ adna Budapesten a tömegközlekedés fenntartási problémáira, mert a helyi iparűzési adó felét jelentő bevétel (mintegy 85 milliárd forint) 90 százaléka, vagyis körülbelül 78 milliárd forint kerülne évente Budapesthez.

Az előterjesztők álláspontja szerint az adóból elérhető bevételek nyomán várhatóan megoldódhat a BKV, a vidéki városok tömegközlekedése és részben a MÁV és a Volán-társaságok tartós fenntartási problémája is, illetve juthat forrás a tömegközlekedés fejlesztésére is.

A közösségi közlekedés fenntartására szolgáló adó bevezetését korábban Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója is szorgalmazta, szintén a francia minta alapján.

Vitézy Dávid az MTI megkeresésére elmondta: a közlekedési adó Franciaországban a tömegközlekedés finanszírozásának egyik fő formája. Az adó a vállalkozásokat sújtja, béralapú, mértéke 0,9 és 2,6 százalék közötti, országrészenként különböző mértékű, Párizsban a legmagasabb.

A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának tájékoztatása szerint Párizsban és agglomerációjában a menetdíjbevételek mellett a tömegközlekedés fenntartásának fő forrása a közlekedési adó. "Hasonló példákat, környezetvédelmi és közlekedési célú speciális adókat más országokban is ismerünk" - jegyezte meg Vitézy Dávid.