Több mint félszáz megemlékezést tartottak országszerte az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulóján. Az Országház előtti Kossuth Lajos téren Schmitt Pál államfő jelenlétében vonták fel a nemzeti lobogót. A Brüsszelben tartózkodó Orbán Viktor kormányfő szerint a magyarság számára 1956 teremtette meg a szabadságot, az Európához való tartozást,a keresztény gyökerekhez való visszatérés lehetőségét. Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1956 hősei győztek, nem volt hiábavaló az áldozatuk, Magyarország ma szabad és független ország. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Balatonberényben arról beszélt: minden ünnep, minden emlékezés erősíti a közösséget, a múlt eseményei és hősei példát mutatnak a jelen problémái közepette. Tarlós István főpolgármester szerint ma olyanok is féltik a demokráciát, akik - mint mondta - 1990 előtt aktív kiszolgálói voltak a diktatúrának.

Az MSZP elnöke szerint jelképes, hogy a Fidesz éppen abban az évben nem tart október 23-i nagygyűlést, amelyben - mint Mesterházy Attila fogalmazott - megsemmisítette a demokratikus alkotmányt és szisztematikusan felszámolta a Harmadik Köztársaság alkotmányos alapjait. A Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke szerint 1956 küzdelme nem ért véget, mert a szabadságharc céljai, az igazság és a szabadság, a mai napig nem teljesültek. Vona Gábor Gyöngyöspatán, a helyi önkormányzat ünnepségén beszélt. Az LMP Műegyetemnél rendezett megemlékezésén Karácsony Gergely frakcióvezető azt mondta: 1956 egységbe olvasztotta a nemzetet, mégsem sikerült belőle egységes nemzeti hagyományt szervezni.

Az Európai Parlament elnöke szerint a magyar nép 1956-ban megmutatta a világnak, hogy a szabadság, demokrácia és emberi jogok olyan valós értékek, amelyekért szükség esetén harcolni is kell. Brüsszelben kiadott közleményében Jerzy Buzek nagyrabecsülését fejezte ki azoknak, akik az 55 évvel ezelőtti forradalomban a szabadságért küzdöttek. A lengyel politikus külön méltatta, hogy a magyar forradalom az egyedüli volt a közép- és kelet-európai térségben a második világháború után. Jerzy Buzek hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2004-ben a térség országai együtt csatlakoztak az Európai Unióhoz.

Jól haladnak a bankok feltőkésítéséről és az euróövezeti pénzügyi mentőeszköz megerősítéséről folyó tárgyalások, valamint Görögország ügyében is történt előrelépés az Európai Unió állam- és kormányfői brüsszeli tanácskozásán - mondta a francia köztársasági elnök. Nicolas Sarkozy ugyanakkor hozzátette: végleges megállapodásra még nem jutottak, ezért október 26-án, szerdán újabb csúcstalálkozót kell tartani. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kiemelte: a gazdasági fegyelem erősítése érdekében a tagállamok szükség esetén hajlandóak kisebb változtatásokat végrehajtani az Unió jelenleg hatályos alapszerződésén, a Lisszaboni Szerződésen.

Akár 3 százalékponttal is fokozódhat a gazdasági növekedés 2020-ra Európában azoknak a gazdaságélénkítő intézkedéseknek a hatásaként, amelyekre még idén javaslatot tesz az Európai Bizottság - jelentette be a testület elnöke Brüsszelben. José Manuel Barroso az Európai Unió állam- és kormányfőinek tartott előadásában a felzárkóztatási támogatások jobb kihasználását, az adminisztratív terhek leépítését és a jogszabályrendszer egyszerűsítését, valamint a tagállamok gazdasági szerkezeti reformjainak segítését említette az új javaslatcsomag részeként. Az Európai Bizottság elnöke szerint az uniós vezetők akár már idén decemberben jóváhagyhatják a javaslatokat.

Miközben mindenki európai adósságválságról beszél, a magyar nemzeti érdek az, hogy az ország saját erejéből csökkentse adósságát - mondta újságírók előtt a magyar kormányfő Brüsszelben. Ehhez Orbán Viktor szerint olyan nemzeti gazdaságpolitikát kell folytatni, amelynek eredményeképp a költségvetés automatikusan csökkenti az államadósságot.

A kormány politikája ellen tüntettek civilek a fővárosban. A demonstrációt az Egymillióan a sajtószabadságért nevű facebook-csoport hirdette meg. A "Nem tetszik a rendszer" elnevezésű megmozdulás felszólalói azt hangsúlyozták, hogy összefogással, szerveződéssel kell a civileknek alternatívát nyújtaniuk a jelenlegi politikai hatalommal szemben, céljuk a köztársaság újraalapítása. A szervezők az Erzsébet hídnál felállított színpad előtt összegyűlt többezres tömegnek bejelentették: kampányt indítanak alternatív köztársasági elnök keresésére, akit a tervek szerint március 15-én közfelkiáltással választanának meg.

A Demokratikus Koalíció parlamenti frakciójának megalakulásáról tájékoztatta levélben Kövér László házelnököt Molnár Csaba. Az új képviselőcsoport frakcióvezetője közölte: mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, ezért képviselőiknek a házszabály szerint nem kell fél évre a függetlenek közé ülniük. Arra számítanak, hogy a hétfői ülésnapon már fel is szólalhatnak a Házban.