Répássy Róbert kifejtette, hogy az érvényben lévő modell a teljes bírói önigazgatáson alapult, de az egybehangzó tapasztalatok szerint a bíróságok nagyfokú függetlensége mellett még a szervezetben dolgozók számára is átláthatatlan és kontrollálhatatlan rendszer jött létre, ráadásul gyakran elhúzódnak az eljárások. Megjegyezte, hogy a kontroll hiánya a bíróságon belüli lobbi érdekek felerősödését okozza, és a bíróságok elkényelmesedéséhez vezethet.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a most hivatalban lévő Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke - 2009-es megválasztásakor főbírói programjában - éppen az előbbi anomáliák megváltoztatását ígérte, de az elmúlt két évben nem változott a helyzet, a rendszer egyre több vélemény szerint nem képes a megújulásra, a megfelelően hatékony, átlátható és számon kérhető működésre.

Arról is beszélt, hogy az új Alkotmány alapján sem lehet utasítani a bírókat, ezt az elvet pedig a most beterjesztett törvények kiteljesítik. A bírósági rendszer négy szintjét a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok alkotják, míg a bírósági szervezeten belül a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik különbíróságként.

A tervezett modellben nem egy független szerv, hanem egy - az Országgyűlés részéről legitimációval rendelkező - egyszemélyi vezető látja el az igazgatási feladatokat, ezzel különválasztanák a bíróságok szakmai és igazgatási vezetését. A szakmai vezetést az alaptörvény szerint is a Kúria látja el, az igazgatási feladatokat pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, akit az államfő javaslatára a parlament kétharmada kilenc évre választ, akárcsak a Kúria elnökét - ismertette Répássy Róbert.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a két vezető esetleges hatásköri súrlódásait a törvényjavaslatban igyekezek kiküszöbölni, így nem lesz kétfejű a bírósági irányítás.