Az oktatási államtitkár felidézte, hogy korábban háromszázmillió forintot különítettek el kisiskolák újraindítására, de nagyon kevesen jelentkeztek a felhívásra, így csak négy, korábban bezárt iskola nyitja meg a következő tanévben ismét a kapuit. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a fennmaradó 191 millió forintot a bajban lévő intézmények megsegítésére fordítják. Ezeknek az iskoláknak néhány millió forint is mentőövet jelent - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a kisiskolák nem azonosak a színvonaltalan iskolákkal, bizonyított tény, hogy ezekben az intézményekben - ahol akár összevontan működnek az osztályok - olyan differenciált pedagógiai munka folyik, amely nagyon sok önállóságra és együttműködésre készteti a gyermekeket. Hoffmann Rózsa azt mondta, nem tekintik tragédiának, ha olyan kistelepüléseken indul újra az iskola, ahol összevont osztályokat tudnak szervezni.

Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár tájékoztatása szerint 24 intézmény egyenként 5-10 millió forintos segítségben részesül, azok köre az ország szinte minden megyéjére kiterjed. A fenntartók elsősorban a pedagógusbérek pótlására és infrastrukturális költségekre kértek támogatást - tette hozzá.

A helyettes államtitkár közölte: az első körben magas pályázati számra nem számítottak. Az elmúlt nyolc évben 176 településen került lakat az iskolákra, és azoknak az intézményeknek a száma, ahol kereslet is van, mintegy 100-ra tehető. Ugyanakkor várható volt, hogy sok helyen az önkormányzat nem tudja vállalni az iskola újraindításával járó többletköltségeket a mai bizonytalan helyzetben.

Hozzátette: ez most gyorssegély, elegendő arra, hogy egy évig fenntartsák az intézményeket, hosszú távon a közoktatási törvényben szeretnék rendezni a kisiskolák helyzetét.

Az MTI kérdésére előzetesen azt mondta: az, hogy ez milyen formában történik, a törvény elfogadásakor lesz egyértelmű. "Az állam mindenképpen segítséget nyújt ezeknek a kistelepüléseknek", tehát az alsó négy évfolyam újraindítása semmiképpen sem gazdasági szempontok alapján történik majd - közölte.

Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztatón elmondta még, hogy az országos nemzeti tanévnyitót is egy olyan településen, a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton tartják, ahol újraindulhat egy kisiskola. Emellett még Borsodban, Szabolcsban és Somogyban indulhat újra egy-egy kisiskola.

A kiosztott háttéranyag szerint a kisiskola fogalmát nem rögzíti jogszabály. Az oktatáspolitika a kistelepülés fogalmát a lakosság számaránya alapján definiálta, azaz kistelepülésnek azt tekintik, amelynek a lélekszáma 1100 vagy az alatti. Az oktatáspolitikai elemzők egy 2006-os tanulmányban bevezették a "kistelepülési kisiskolák" fogalmát, ezek az egyiskolás falvak évfolyamonként egy osztállyal, illetve nyolc évfolyamnál kevesebbel működő iskolái.

Kis létszámú általános iskolának tekintik ma azt az iskolát, amelyben az egyes évfolyamokon az osztályok száma a törvényben meghatározott átlagnál kevesebb, ezek általában 176 vagy annál kevesebb tanulót jelentenek általános iskola vonatkozásában. A 2009/2010-es tanévben az adatok szerint 560 intézményben tanult 176-nál kevesebb gyermek. Az általános iskolások 8,6 százaléka jár kisiskolába.

A sajtóanyag szerint 163 olyan település van, ahol 2003 és 2010 között volt általános iskolai feladatot ellátó feladatellátási hely, de a 2010/2011-es tanévben már nincs. A 163-ból 57 településen jelenleg nincs sem óvoda, sem általános iskola; 54 megszűnt intézmény ezres lélekszám alatti településen működött.