A politikus úgy fogalmazott, hogy hétfőn "nem történt más, minthogy a Fidesz frakció leszavazta a KDNP négy képviselője által beterjesztett egyházügyi törvényt", majd előállt a sajátjával, amit éjszaka elfogadtak.

A képviselő kritikán alulinak nevezte, hogy hétfőn a Házban háromszor szakították meg a parlament munkáját azért, hogy az alkotmányügyi bizottsági ülésén "a Fidesz a KDNP-vel vitatkozva" az utolsó pillanatban is módosítson a normaszövegen.

Az MSZP alapvető problémájaként említette, hogy a jogalkotó húsz év működést kér az egyházzá nyilvánításhoz. Felhívta a figyelmet, hogy azok az egyházak, amelyek "a diktatúra időszakában működhettek", most tovább folytathatják tevékenységüket, de azok amelyek "a szabad Magyarországon alakultak és nyerhettek egyházjogot", már nem.

A képviselő a KDNP elnökének, Semjén Zsoltnak a keddi sajtótájékoztatójára reagálva azt mondta, hogy ők a törvény elfogadását semmiképpen sem fejlődésnek, sokkal inkább visszalépésnek látják.

Hangsúlyozta, hogy a visszalépést nem az elmúlt nyolcvan évhez méri, mert nem a Horthy-, Rákosi- vagy Kádár-korszak egyházügyi politikáját tartják mérvadónak, hanem az 1791-től az 1900-as évek elejéig tartó időszak "rendkívül nyitott és progresszív törvénykezését". Emlékeztetett arra, hogy ebben a bő száz évben vált ketté az állam és az egyház, ekkor lett egyenlő minden egyház, fogadták el a vegyes házasság rendszerét, a polgári anyakönyvet és házasságkötést.

A hétfőn elfogadott törvényt viszont úgy minősítette, hogy azzal az állam felmondta a világnézetileg semleges oktatás garantálását, mert a jövőben az egyházi fennhatóság alá kerülő intézményekből el lehet bocsátani a fenntartó egyház hittételeit nem követő alkalmazottakat és nem kell felvenni az egyház szokásait nem követő gyerekeket. Hozzátette, hogy eközben az intézmények továbbra is az adóbevételekből működnek majd.

Rossz útnak nevezte azt is, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát. "Nem ülnek istenek a parlamentben, hogy megmondhassák, mi a vallás és hogy kinek mi a vallás" - jelentette ki a képviselő, aki szerint legfeljebb azt lehetne megmondani, hogy a politikusok mit nem tartanak vallásnak.

Nyakó István hangot adott annak a véleményének is, hogy a döntéshozók az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét mondták fel, amikor 14-et kiemeltek a többi közül. Egyúttal rémisztőnek nevezte azt is, hogy a törvény életbe lépése után már nem a független bíróság, hanem a politika dönt majd az egyházzá nyilvánításról.

Leszögezte, hogy az MSZP - ahogy módja lesz rá - orvosolni fogja a súlyos visszalépéseket.